Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

Ez utóbbiak közül József, kecskeméti birtokos, a festőművész és szabadságharcos Muraközy János nagyapja. Apja a családtörténetben II. Jánosként számontartott birtokos, insurgens; 1812-ben kötött házasságot Tomó Évával, aki a hagyomány szerint a háztartás és a gyermeknevelés mellett a gazdaság szervezéséhez is jól értett. Muraközy János 1824. február 8-án született Kecskeméten.

2 Négyen voltak testvérek: Mária nővére 1814-ben, László 1820-ban, a mindhármuknál jóval fiatalabb Imre 1838-ban született. A szülők nagy gondot fordítottak a fiúgyermekek taníttatására, László és János is ügyvédi diplomát szerzett. Imre - nagyrészt az édesapa korai halála miatt - abbahagyta tanulmányait, de önképzés útján is a környék egyik legismertebb gazdasági szakembere és újítója lett.

3 Muraközy János alsófokú tanulmányait részben a lutheránusok pesti iskolájában, részben a kecskeméti reformátusoknál végezte, majd itt fejezte be a gimnáziumi és főiskolai évfolyamokat is. A Református Kollégium Kecskemét és a DunaTisza köze egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt, előzményei a 16. századig nyúlnak vissza. A kollégium 1835-ben líceumi, 1840-ben főiskolai rangot kapott. Az elemi és gimnáziumi osztályok fölött jogot, bölcseletet és teológiát tanítottak. A református főiskola számára 1830-ban épült az Okollégium, amelynek falai között Muraközy János és diáktársai hallgatták a jogi fakultás előadásait. Az itt töltött idő meghatározó élményeket jelentett az ifjú Muraközy számára. Tanárai nagy műveltségű, köztiszteletben álló férfiak voltak. A jogi fakultás alapító tanára, Vállaji Sipos Imre tankönyv-és szakíróként is ismert volt. A másik alapító, a polihisztor Tatay András professzor a jénai és a göttingeni egyetem el2 Muraközy János életére és munkásságára vonatkozó adatok találhatók Jólesz Márta kéziratban levő munkájában: Muraközy János. 1966., 50 old., Katona József Múzeum, Kecskemét, Művészettörténeti Adattár 281-82. sz., amelyet később a művekre vonatkozó adatokkal egészített ki Muraközy Tamás, a művész unokája. Jólesz Márta munkájának hatására íródott Hegedűs Géza Kulcsra zárt szobában с regénye, Corvina, Bp. 1969. - amely azonban a romantikus hatás kedvéért több helyen eltér a valódi életrajzi adatoktól, amint erre az író maga is felhívta a figyelmet. 1977-ben Muraközy János élete és munkássága címmel igényes szakdolgozatot írt a témáról Szolláth Katalin, kézirata: Katona József Múzeum, Kecskemét, Művészettörténeti Adattár, 81 old. A legteljesebb megjelent munka Sümegi György tanulmánya: Muraközy János (18241892), CUMANIA 11. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve 1989. 545-607. old. További életrajzi adatok : Kecskemét város tanácsosainak életrajza. Muraközy János tanácsnok. Kecskeméti Nagy Képes Naptár (KNKN) 1891. évre. Kecskemét, 1890. 99-101. old., ua. gépelt példánya: Katona József Múzeum Kecskemét, Művészettörténeti Adattár 390-85. sz.; Vámos Kálmán: Egy regényhős élete. Kecskeméti Közlöny Naptára 1936. 153-163. old.; Művészeti Lexikon (ML) 3. köt. Bp. 1967. 402. old.; Magyar Életrajzi Lexikon (MÉL) 2. köt. Bp. 1969. 253. old.; Péterné Fehér Mária - Szabó Tamás - Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti Életrajzi Lexikon (KÉL), Kecskemét, 1992. 189-190. old. Garzó József református főgimnáziumi tanár megírta Muraközy János részletes életrajzát, ez azonban az I. világháború idején elveszett. Erről többek között: Lyka Károly: Adatok a művészettörténelemhez. Muraközy János. Magyar Művészet, 1948. 250-252. old. 3 Kiss Albert, 1935.; Muraközy Imre (1838-1909). In: Magyar agrártörténeti életrajzok II. k. Szerk. Für Lajos - Pintér János. Bp. 1988. 57-579. old. 178