Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

múlva is emlékeztek azok, akik ott voltak. Vasváry Ferenc szerint Gáspár ekkor már abban reménykedett, hogy néhány év múlva főszázados lehet, s akkor őrnagyi ranggal nyugalomba léphet, lemondásáért pedig a rangban utána következő századostól „néhány ezer forintot fog kapni, amelyből ő nyugdíjával együtt, szülőföldjén tisztességesen meg fog élni".

22 Gáspár hadnagyi kinevezésének évében az ezred négy törzstisztje közül Haller Ferenc gróf, őrnagy volt magyar honos. A 48 főnyi főtisztikarból 28 fő viselt magyar nevet, de a magyar honosok száma ennél több lehetett. Az ezredtörzs tagjai között nem volt magyar. A hadnagyok között ott találjuk Komlóssy Lajost (1848-ban nemzetőr, majd honvéd őrnagy), Beretvás Ferencet (1848-ban alezredesként a honvéd szekerészkar parancsnoka), Szegedy Imrét (1848-ban honvéd alezredes, majd ezredesként 1849. január végéig a 9. huszárezred parancsnoka) és Hrankay Józsefet (1849. január 28-án, Rózsahegyen ő adta át Görgeinek Windisch-Grätz fegyverletételi felszólítását).

23 1831 szeptemberében az ezred ismét Pardubitz környékén vett részt egy gyakorlaton, majd visszatért téli szállásaira. Ebben az évben december 26-án meghalt Johann Frimont lovassági tábornok, az ezredtulajdonos. Ferenc császár és király 1832. január 17-én a magyarországi születésű Wieland György báró, altábornagynak adományozta az ezred tulajdonosságát. Wieland 1775 óta szolgált a es. kir. hadseregben, s szintén a francia háborúk vitéz katonái közé tartozott, a wagrami csatában tanúsított teljesítményért a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét is megkapta.

24 Wieland rövidesen megszemlélte az ezredet, s a legelismerőbben számolt be a századok állapotáról. Ebből az évből csupán egy Pardubitz-környéki ezredösszevonást jegyeztek fel az ezredtörténetek.

25 1833. júliusában Kuklenánál, Königgrätz közelében vonták össze az ezredet. Szeptember 12-én az ezredet Münchengrätzbe rendelték. Szeptember 14-én érkezett meg Brzezinára és környékére, ahol Alfred Windisch-Grätz altábornagy vette át az ezredből és más alakulatokból alakított két ideiglenes dandár vezényletét. Szeptember 16-án a két dandár Ferenc császár és király, I. Miklós orosz cár és Vilmos porosz trónörökös jelenlétében nagygyakorlatot hajtott végre. A gyakorlat után az ezredet még az a „megtiszteltetés" érte, hogy egymaga mutathatta meg, mit tud. Ezen a napon Ferenc császár I. Miklósnak adományozta az ezred tulajdonosságát (Wieland megmaradt másodtulajdonosnak). Az orosz cárt annyira meghatotta ez a figyelmesség, hogy még aznap éjjel egy tisztet küldött az ezredtörzshöz, s aranysujtást kért a díszegyenruhához. Végül Wrbna ezredparancsnok adta oda saját egyenruháját és a hozzá való szablyát a cárnak, aki szeptember 19-én Jungbunzlaunál már ebben az egyenruhában fogadta a nevét viselő alakulat díszelgését. Az ezred ezúttal is megmutatta, mit 22 Vasváry Ferenc 314-315. o. 23 Georg Ernst 307. о.; 9. hezr. Anhang. 59-60. о.; Bona Gábor, 1987. 206., 354., 370. о. 24 Életrajzát Id. Georg Ernst 172-173. о.; 9. hezr. 219. о. ъ Georg Ernst 173. о.; 9. hezr. 219. о. 15