Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

tant bombákat szedegették. A folytonos ágyúzás közepette írt csüggedt hangú levelet Lestár Kecskemétre barátjának, Fórián Györgynek. „Komárom, Marc. 22-én [1J849. Barátom Gyuri! Hogy kinek írjam e levelet hidd el egy kevés ideig gondolkoztam, de csak hamar elhatározám neked írni, így okoskodván, e levél nem csak neked fog szállani, egyedül, hanem szóll minden engem úgy ismerőfnek], hogy érdekemben kész is valamit tenni, hanem te legfiatalabb lévén ezen én jó barátaim között meg másként is, téged választottalak, hogy fáradj azon dologban, mibe benneteket ezennel bizodalommal fel kereslek. Édes Gyurim igen nagyon óhajtanék még egyszer Kecskeméten lenni, s köztetek s veletek néhányatokkal csak kevés ideig is időzni - igen de a mi életünk csak annyi, hogy ma még lehetnék, s meglehet már holnap a kutyáé az ember bőre, - hogy én e haza menetelt utol érhessem csak egy mód van s ez egy mód kieszközlésére te s kik veled értem valamit szivessen tesznek - egyedül nyújthattok oda haza segéd kezet; Meg az igaz hogy haza menni is jó, de van még egy mi rám csáb erővel bír, még egyszer Kecskeméti gyerekeket vezetni, mert hidd el azok közt inkább 2 évig mint mással 112-ig, azokkal öröm csatázni. - Barátom, a mi zászlóaljunk Komárom őrzésére van szánva, ez ránk hízelgő, mert azt mondák, hogy Komáromba kell lenni oly zászlóaljnak, miként az biztos kezekben legyen; e zászlóaljnál dicsősség szolgálni, mert ennek zászlóját az ellen golyói által ejtett jukakon kívül ékesíti egy medália ezüstbül, melynek egy oldalán Manszvört (sic!) s az ott történt csata napja, a másikon N[agy]. Szombat és az ottani csata napja van feljegyezve, s hogy ezeknek megszerzésére fő tényező volt azon dicső század mellyet én vezettem, mind addig míg nagyobb részint mind csatában el nem veszett, mit bizonyít az is - liminden dicsekvési viszketegség nélkül elmondhatom:/ büszkeségükre Kecskemétieknek - hogy a megmaradt tisztek közül 7 fog érdemjelt mellére kapni, s e 7 közt ott vagyunk 4 kecskemétiek; de habár ez így van is, itt lakni Komáromba rettenetes számkivettetés, itt a büdös vári Kaszárnyába, hol a levegő oly dögletes, hogy itt folyvást dühöng e két gyalázatos nyavaja Cholera és Typhus, alig van itt most katona még is egy nap meghal 30-40 katona, - közülünk már két fiatal hadnagy marschirozott így el, már pedig minekutánna módjában áll az embernek becsületes halállal is l:golyó:l ki múlni, nagyon restellném ha ily öreg táblabírót illető halállal kellene átköltözni. elhatározám tehát e rossz levegőt a Kecskemétivel felcserélni, ha bár a zászlóaljat elhagynám is, mivel ebbül a java már elhullván, azt hiszem dicsősséget is többet lehet a Kecskemétiekből jelenleg alakuló csapattal szerezni, - igen ha még én egyszer ezekkel harczolhatnék örömmel szállnék szembe a bizonyos halállal is, - Szóval az egész így eszközölhető te vagy ki legtöbbet tehetne az ottani újonczozás parancsno105