Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Jegyzetek

193. „És ez volt az első győzelmeink közül, hol bár az ellenség elfutott és még is nekünk is retirálnunk kellett. Híre volt már ekkor, hogy az oroszok jőnek és Görgey rögtön elkezdé szőni az árulásnak ocsmány cselszövényeit. " SZALKAY, KECSKEMÉT, 1881. dec. 11. 2. old. Retirai: visszavonul. 194. Szalkay 1881-ben itt hosszabban ír arról, hogy mindez Görgey kormányellenes tevékenysége és Kossuth elleni személyes bosszúja miatt történt így, „miután megszagolta, hogy helyébe más fővezért akarnak kinevezni." SZALKAY, uo. A nyári hadjáratról és az I. hadtest - Nagysándor József - tábornok részére kiadott utasításokról többek között GÖRGEY Artúr, 1988. 160-162., legújabb feldolgozása: HERMANN Róbert, 1998., Sempte és a Vág mente: 236-241. 195. A kéziratos változatokban még a következő sorok olvashatók. ,Atok reád hitvány áruló, egy nemzet átka kísérjen sírodba, mellybe mindaddig el ne juthass, mígnem meglátandod ármányaid s árulásod daczára is szabadnak lenni, s felvirágzani a nemzetet, mellyet eladtál, hogy annál keserűbb legyen életed, annál borzasztóbb halálod!" A Kecskemét hasábjain még hosszabban szidalmazza és átkozza Görgeyt: JÊlj soká és a miattad legyilkolt becsületes honfiaknak rémalakjai kísérjenek mindenütt nyomodban, ne légyen nyugtod tőlük sehol a földszínén, jelenjenek meg előtted rögtön, midőn álomba szenderedsz és riasszanak fel legédesebb álmaidból, kísértsenek minden lépteden, éjjel és nappal, alva és ébren" stb. KECSKEMÉT, 1881. dec. 11. 2. old. 196. A HAZÁNK 1887. októberi számában a második közlemény III. része itt ér véget. Az 1887. novemberi számban megjelent közlemény (a következő fejezet) címe a kéziratos változatokban: Önkéntes hátrálás és az eladás. 197. Szalkay Görgeyről: „... semmi kétséget sem szenvedett többé, hogy az északi medve ránk akarja tenni pratzliját, de mi még mind ennek daczára nem csüggedtünk, mert hittük, hogy vagy a nyugoti hatalmak fogják közbevetni magukat, vagy megpróbált elszántságunk által még a két óriási hatalmat is képesek leendünk elfogadható egyességre erőszakolni, vagy legrosszabb esetben meghalunk mind fegyverrel kezünkben, egytől - egyig ha kell. De Görgei nem így gondolkodott. "KECSKEMET, 1881. dec. 18. Melléklet. A Komárom környéki harcokra: GÖRGEY, 1988. HERMANN Róbert, 1998. 250 - 251. Görgey július 2-án szerezte súlyos fejsérülését. 198. „Természetesen rendezett tömegben.... Ez igaz, a hadi eseményekben csaknem hallatlan eset, de denique használt..." SZALKAY, uo. 199. A kéziratokban: „egy gazembernek nyomorú boszúja ezredeink győzelmét!" Görgey reálisabb megítéléséhez, többek között: GÖRGEY István, 1885-1888., PUSZTASZERI László 1984., GÖRGEY Artúr 1988. I-IL, KOSÁRY Domokos 1994., Görgey Artúr élete és működése... MNM katalógus, [1990]. A kortársak, egykori honvédek, emlékiratírók nem mindegyikére volt jellemző a Görgeyvel szembeni mérhetetlen ellenszenv. HEGYESI Márton, a 3. honvédzászlóalj történetének megörökítője Görgeynek ajánlotta könyvét. Garzó Imre élete nagy élményei közé sorolta a Görgeyvel való találkozásokat. Kársa Ferenc Görgey katonai pályájának kezdetéről és rendkívüli szigorúságáról jegyzett fel történeteket. ,JEl is hiszem, mert a haza volt az istene". KÁRSA Ferenc, 1993. 115. 200. Szalkay 1881-ben: ,/l 7-ik hadtest még hátra volt, én pedig zászlóaljammal NagyMarostól balra Nógrád^ felé, a hegyek közé küldettem ki előőrsre, hol 24 órát töltöttem."KECSKEMÉT, 1881. dec. 18. Melléklet. Az említett hadtest parancsnoka Poeltenberg Ernő volt. 89