Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Jegyzetek

vérengző barbárok nemcsak Kecskeméten, hanem még jóval azontúl is... " KECSKE­MÉT, 1881. aug. 14. 1. old. Szalkay itt az 1707. ápr. 3-i rác támadásra utal. Károlyi Sándor 1707 tavaszán hadjáratot folytatott a bácskai rácok ellen, akik kisebb por­tyázásokkal és Kecskemét feldúlásával válaszoltak. Kecskemét és Nagykőrös szö­vetséget kötött a rácok elleni védelemre. A Nagykőröst fenyegető hírek hatására ápr. 2-án éjjel minden fegyverforgató kecskeméti férfi a szomszédos város védel­mére sietett. A rác csel sikerült, nem Nagykőröst, hanem a védtelenül maradt Kecskemétet rohanták le, raboltak, gyilkoltak és felgyújtották a várost. Az ese­ményt Székudvari János református tanár verses krónikában örökítette meg. HORNYIK János 1866. IV. 397-414, OROSZ László 1990. 18-19., SZ. KÖRÖSI Ilona 1995. 26-27. 90. A KECSKEMÉT 1881. aug. 14-i közleményének vége. 91. A kecskeméti nemzetőrök megítéléséhez: Dömötör Károly levele Ókérből, 1848. aug. 24., közli IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 275-276., IVÁNYOSI-SZABÓ Ti­bor 1990. 91-92. 92. Szalkay 1881-ben: „a köznép által úgynevezett lidérceket, vagyis tüzes embereket: mintha az elesetteknek véres árnyaik bolyongnának szerte a vidéken keresve s föl nem találva megcsonkított véres hulláikat kopár sírjaikban. " KECSKEMÉT, 1881. aug. 21. 1. old. Lidérc, „tüzesember", lidércfény: A mocsaras területeken élő növényzet bomlása­kor mocsárgáz, metán képződik, amely az ugyanekkor képződő foszfor-hidrogén hatására meggyullad, apró, imbolygó lángocskák jelennek meg, amelyek éjszaka láthatóak. A régi hiedelmek és babonák szerint ezek a gonosz szellemek, illetve az elhunytak lelkei és az ingoványba csalják vagy megölik az arra tévedő embereket. 93. Szalkay 1881-ben a szeptember 21-i, újabb sikertelen támadásról: ,ßstve 9 órakor indult meg az egész tábor, a legnagyobb csendben Szent-Tamás felé. De hiszen ott lehe­tett már a néma csend, hiszen a délutáni mozgalmainkból jól tudhaták már a rácok, hogy mit akarunk! miután saját állomásainkról nem épen úgy oda mehettük volna éj­jel Szent-Tamás alá a részünkre kijelölendő helyre, hanem előbb Verbászra kellett men­nünk, hogy onnan egyesülten indulhassunk el nagyobb tömegekben, tudatván szándokunkat a rácokkal, kik a toronyból minden mozdulatainkat kényelmesen szemlélhetek". KECSKEMÉT, 1881. aug. 21. 1. old. Szalkay szerint volt alkalmasabb idő is a sáncok megrohanására, eredményesebb, és csekélyebb veszteséggel járó akcióra. Mészáros Lázár jószándékát és személyes bátorságát nem vonta kétségbe, ,J)e hasztalan, nem volt benne az ily alkalmaknál megkívántató gyors elhatározottság, sem egy kis vakmerő bátorság, mint főkép forradalmi vezérben megkívántatnék: ha­nem ő megmaradt Verbászon kifőzött terve mellett, hogy ágyúkkal fogja bevenni Szent­Tamást."Uo. 1. old. 94. „Én gondolám magamban: ugyan mit akar az öreg ur [Mészáros Lázár] Szent-Tamás­sal 48 óráig? talán bizony várnak képzeli azt: hogy ágyútűzzel akarja előbb halomra lö­vetni, mielőtt megostromolhatná. És valóban nem tévedtem ". SZALKAY, KECSKE­MÉT, 1881. aug. 21.1. old. 95. Szalkay megjegyzése: „Szeptemberben aratatlan gabonák között!" KECSKEMÉT, 1881'. aug. 21.1. old. 96. A kéziratos változatokban: „olly locsosak". 97. Korány: hajnal. 98. A Capitolium lúdjai: A Rómát ostromló gallok egy éjszaka fellopakodtak a Capitolium hegyére egy titkos feljárón. Olyan halkan másztak fel, hogy az őrség és 76

Next

/
Thumbnails
Contents