Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Szalkay Gergely: Emlékek a VI-dik honvéd zászóalj történeteiből - Az alakulás

Csekélyek azok mondom, részint mert - fájdalom - a szomorú világosi Catastropha alkalmával - nem csoda - segédem levertségéből származott gondatlansága miatt - elveszett a zászlóalj naplója, az alapkönyv és minden, miből adatokat meríthetnék. Elszökött vele az oláh, kinek kocsiján volt irodám; s midőn kerestettem, hogy legalább az érdekesebb tárgyakat megmenthetném, már hűlt helye volt. Tehát csupán személyes emlékeim szűk köre az: mellyből meríthetek; minélfogva csupán azokat jegyezhetem itt föl: mellyeket részint mint segédtiszt, részint mint parancsnoka ezen zászlóaljnak, szüntelen ennek kormányzásával és a csaták viharaival küzdvén, két-három év után (1851-ben írom e jegyzeteket) - üldöztetés és szenvedések között - elmémben megőrizhettem. És csekélyek másrészt azért; mert rendeltetésemnél fogva, a tettek mezején elfoglalva lévén, keveset foroghattam ott, ahol a gép főrugója működött, honnan a mozgonynak szerkezetei szétsugároztak, s hol egyedül lehető volt szétágazó különféle érdekes adatokat szerezni. Sőtt véleményem szerént a derék katona - miután tudja a fő, a legszentebb czélt: „megmenteni a hazát", nem is kérdezi azt: miért kell neki ide, miért kell oda, vagy miért kell éjjel, és miért kell nappal mennie, esőben vagy zivatarban? mert mindez nem érdekli a bátort, nem érdekli azt, kinek keblében hona és nemzete iránti szerelem lángol; érdekli csupán az: hogy győzzön vagy haljon meg ha kell! De ha minden egyes, volt honvéd-, utász és vadász zászlóaljak, huszár ezredek és tüzér testületek alakulásának, hol, mikor és mint működéseinek története így feljegyeztetnék; azokból egy munkás kéz, érdekes egészet alakíthatna, melly majdan - hiszem a népek Istenét - egykor még ismét független magyar hadügyministerium levéltárában, örök emlékezetül méltó helyet foglalhatna el. A zászlóalj tiszti kara kért meg engem e munkára még az Ó-Kéri táborban, olly végből, hogy a szakadatlan folytatás végett örök időkre a Zászlóalj levéltárába tétessék, és én akkor szentül megígérvén nékiek, ím beváltom szavamat, habár nem ugy mint más körülmények között tehettem, nem úgy mint akartam, mint szerettem volna, habár megtörténhetik: hogy közűlök egy sem látandja ezt soha, de biztat azon édes meggyőződés: hogy a jelen gyásznapok után felderülend még a nap Hunnia szent egére, hogy jönni fog, és pedig nemsokára jönni fog egy kor, mellyben világot láthatandnak e sorok, és a nemzet méltányolni fogja, és örömmel veendi e jegyzeteket, mellyek bármi csekély adatokat fognak nyújtani letűnt nagy eseményeinek félj egy ezheté sere.

2 Az alakulás.

3 Az 1848-dik év május havában volt, midőn az osztrák Camarilla

4 titkos cselszövényei által felbujtogatott ráczok és szerbek, a magyar nemzet által kivívott - és velők testvérileg megosztott - jogok, függetlenség és szabadság ellen féktelenkedni kezdettek,

5 és a volt király V. Ferdinand által is helyben hagyatott a ma14