Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

méltóságuknak semmi kárát sem látják, ha Istent követve, akinek kegyelméből uralkodnak, kegyességükhöz folyamodó alattvalóik iránt engedékenynek mutatkoznak." LIV. De halljuk, mit mond maga Gubasóczy, aki először azt tanácsolta, küldjenek ki békeköveteket, hogy a lázongóknak kinyilvánítsák a király atyai érzelmét tartományaival szemben, merthogy azok az ígéreteknek nem fognak hinni, csak akkor, ha hitetlen Tamásként mintegy a kezükkel tapogatják meg a kegyesség jeleit.

436 „Mivel pedig - teszi hozzá - a szelídség előbbrevaló a szigornál - különösen a mostani helyzetben -, s a könyörület előbbrevaló a törvényességnél, az alattvalók jóléte és megtartása a pusztulásnál, a keresztény vér védelme a vérontásnál, a közjó a magánérdeknél... addig kell munkálkodni, míg az idő engedi. Az alkalom gyér, a veszedelem szinte az ajtó előtt van. Az ellenség tél idején sem nyugszik. A török félhold éjszaka kel föl, hogy a keresztényeket megfojtsa. A gall kakas

437 szintén éberen őrködik és szövetséges társakat keres. Ki-ki a maga sorsáról gondoskodik. így a számos kül- és belföldi ellenséges mozgalom és cselszövés miatt a kereszténység legerősebb védőbástyájának megmaradt és utolsó része forog kockán, amely ha elveszett, nyitva áll az ellenség előtt minden... Ritka az olyan nap, melyen ne ömlene felséged alattvalóinak vére a keresztény név és a kereszténység legfőbb ellensége kezétől. Már arra irányul a törökök dühe, hogy a bányavárosok, vagyis az aranybányák lakóit rémítse gyakori portyáival, hogy az adófizetők keserves sorsára kényszerítse és a hadviselés drága kellékét, az aranyat és ezüstöt elvonja felségedtől vagy legalább csökkentse. Jól látják felséged ellenségei, mit jelent Magyarország. Nemcsak a kereszténység fala és védőbástyája, melyet Isten jósága rendelt és emelt, hogy azok előnyomulását megfékezze és megakadályozza, hanem sok koronának az anyja is... Mivel van mód arra, hogy Magyarországot megőrizzük, védeni és oltalmazni kell; ha magára hagyják, az anya szerencsétlen sorsában osztoznak a leányok is és könnyhullatva kísérik anyjuk hamvait utolsó útjára..."

438 Látjuk, hogy e két kalocsai érseket ugyanaz a törekvés hajtotta: megvédeni honfitársaikat. De mint elődjénél, úgy az ő szelíd tanácsainál is erősebbeknek bizonyultak a szigorúbbak és a hazát igen súlyos veszedelembe döntötték. Ezekbe halt bele Gubasóczy Bécsben 1686. április 10-én. Itt temették el a Jézus Társasága templomában, melynek legodaadóbb híve volt.

439 436 Kazy: História ХП. 266. Az előző fejezetben olvasható és az itteni idézet ugyanarra a szövegre vonatkozik: az első Gubasóczy levelének Kazy által való tartalmi összefoglalásából citál (205-210.), míg e második egy részlet magából a levélből, amit szintén Kazy közöl (a teljes szöveget l. uo. 260-269). 437 Nehezen visszaadható szójáték a „ gallus " (kakas) szóval és a „ gall " ( "gallus ", azaz itt: francia) népnévvel. 438 L Lipót nemcsak Gubasóczy János (ekkor váci püspök), hanem több más egyházi és világi főúr véleményét is kikérte a magyarországi állapotokról 1677-1678 fordulóján. Erre azért volt szükség, mert az Erdélyben gyülekező, Habsburg-ellenes bujdosók az ez év májusában megkötött varsói szerződéssel francia pénzbeli és katonai támogatáshoz jutottak, melynek segítségével az év végén már sikereket értek el Kelet-Magyarországon. A megkérdezettek véleménye megoszlott: Gubasóczy békülékeny politikát sürgető véleményével szemben Bársony György egri püspök (1626-1678) a legkeményebb fellépést és a teljes megtorlást javasolta a királynak (l. Kazy: História XII. 225-227.). Minderre még l. Benczédi: Magyarország története 1235-1236.; Esze Tamás: Bársony György „Veritas"-a. In: Irodalomtörténeti Közlemények 75 (1971) 664-693., 680-681. 439 Gubasóczy János (7-1686) Nagyszombatban született: születési ideje és származása ismeretlen. 85