Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

majd erdélyi püspök 1596-ban,

181 ezután 1607-ben veszprémi,

182 1608-ban pedig győri püspök.

183 Ebben az évben már úgy is olvashatunk róla, mint kalocsai érsekről: ezzel a címmel szerepel a katolikus vallásra sérelmes törvények ellen beadott főpásztori tiltakozásban,

184 valamint a koronázás utáni dekrétum záradékában, amelynek 12. cikkelyében más jogi szakértőkkel együtt a törvények helyesbítésére küldték ki.

185 A római Batthyány-kéziratok kalocsai érseki megerősítését 1610-re teszik; úgy látszik, ekkor az érseki palástot is megkapta. A következő évben részt vett a Forgách bíboros által Nagyszombatba összehívott zsinaton, ahol az érseki egyház jogainak védelmében a következő nyilatkozatot tette:

186 „Főtisztelendő Napragi Demeter úr kalocsai érsek, a győri egyház kormányzója a zsinat előtt ünnepélyesen kijelentette: ő mint a győri egyház elöljárója a méltóságos bíboros, az ő metropolitája meghagyására vett részt ezen a tartományi zsinaton és akarja is, hogy a győri egyházhoz tartozókat a zsinat törvényeinek és előírásainak alávessék; minthogy azonban érseki méltósággal is rendelkezik, ő és szuffraganeusai a méltóságos bíboros kérésére jöttek el erre a tartományi zsinatra és ebből a tényből nem akar sem magának, se utódainak, se tartománybeli püspökeinek valamiféle hátrányt okozni. És bár ez a tartományi zsinat nem kötelezi az ő egyházmegyéjét, mivel azonban főtisztelendősége, saját szuffraganeusai és káptalanjai ezen a zsinaton részt vettek és mindazt, amit ez a szent zsinat határozott, hasznosaknak tartották saját egyházaik számára is, kötelezni akarták a szent zsinat határozataival és rendeleteivel a joghatóságuk alá tartozó egyházakat. A méltóságos bíboros esztergomi érsek is nyilatkozott: amellett, hogy mindenben épségben maradnak az esztergomi érsekség jogai, a főtisztelendő kalocsai érseknek és tartománybeli püspökeinek őméltósága nem adta parancsba, hogy jöjjenek el, csupán megkérte őket rá és nem volt szándéka ezzel a kalocsai érsekségnek kárt okozni." Aláírta ezt a zsinatot a következő szuffraganeusaival: Bratulich Simon zágrábi, Majthényi László szerémi, Telegdi János boszniai püspök, Kapronczai Farkas titeli prépost.

187 180 Pray: Hierarchia II. 392. Napragit 1596. június 17-én nevezte ki Rudolf szerémi püspöknek. L. Királyi Könyvek 5.93. Még l. Jenéi: Napragi Demeter 141. 181 Pray: Hierarchia II. 178. Pray téved, Báthori Zsigmond 1597 tavaszán jelölte ki Napragit erre a méltóságra. L. Jenéi: Napragi Demeter uo. 182 Pray: Hierarchia 1. 304. Jenéi szerint 1606-ban lett veszprémi püspök. L Jenéi: Napragi Demeter 143. 183 Pray: Hierarchia I. 327. Katona másolási hibát követett el, ugyanis Praynál az áll (helyesen), hogy Napragit 1607. április 10-én nevezték ki győri püspökké. 184 Katona: História eritica XXIX. 91. Az 1608-as királyválasztó országgyűlésen Forgách Ferenc esztergomi érsek megpróbálta a bécsi béke katolikus vallásra nézve hátrányos pontjait eltörölni, ezért a katolikus főpapokat (köztük Napragit is) közös nyilatkozatra bírta. L. Katona: História eritica XXIX. 88-91. Mátyás megkoronázása után a katolikus püspöki kar - Forgách irányításával - egy újabb tiltakozó iratot készített; Katona itt ez utóbbira hivatkozik, mivel ebben szerepel Napragi neve. Az érsek igyekezete hiábavaló volt, a bécsi békét a fenti pontokkal együtt iktatták törvénybe. Minderre még l. Sörös: Forgách Ferenc 74-94. 185 Katona: História eritica XXIX. 135, 147. A 135. oldalon a XII. cikkely olvasható, míg a 147. oldalon a méltóságnévsor, ahol Napragi az említett címmel szerepel. A dekrétumot még l. CJH1608-1657 6-43. 186 Katona: História eritica XXIX. 381. 187 A Forgách Ferenc esztergomi érsek által 1611. augusztus l-re meghirdetett zsinatra l. Sörös Pongrác: Forgách Ferenc bíboros nagyszombati zsinata és előzményei. Bp. 1900. Még l. uő: Forgách Ferenc 106-123. 54