Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

egyesek első tonzúrások voltak és a négy kisebb rendet vették fel, mások alszerpapok és szerpapok, de áldozópapok is voltak köztük. Szent zsinatot is szándékozunk tartani Szent Adalbert ünnepén; reméljük, hogy még ezelőtt meg fogjuk kapni a palliumot is, amit már előkészítettek és kiutaltak titkárunknak... Tisztelendő testvérünknek, a knini püspök úrnak is megadták a megerősítést a mi kérésünkre és költségünkre. Örülünk, hogy már többen leszünk olyanok, akik betöltik papi hivatásukat. Hogy többi testvéreink miért hanyagolják el vagy halogatják ezt az áldást, egyáltalán nem tudjuk. Azt írják nekünk, hogy rossz hírük van a Városban. Kérjük az Urat, hassa át őket szellemével, hogy nemcsak a nevét vették föl, hanem az ő szolgálatát is, hogy több vigyázója és segítője legyen egyházainknak, melyek részben az alkalmas szolgák hiánya, részben a mostoha idők viharai miatt meginogtak... Mindezeket részünkről Főtisztelendő uraságodnak megígérjük, és ezt annál is szívesebben tesszük, mert szeretnénk, ha tudná, mennyire fontosnak tartjuk egyházainkhoz kötődő megbízatásunkat... Nagyszombatban, 1571. május 27." Ebben az esztendőben Verancsicsnak 66 évesnél idősebbnek kellett lennie, ha már 1568. évi levelében is annyinak mondta magát. Hogy mennyire becsülte Draskovichot, Miksa császárnak 1572. június 15-én írt levelében mutatta meg:

102 „...Mivel úgy vélem, hogy a zágrábi főtisztelendő úr, megadva a többi főpapnak a tiszteletet, nagyon is sikeresen megfelelt ezeknek az elvárásoknak,

103 továbbá megvan benne a buzgalom az ügyek vitelére és az uralkodói szolgálatra, javaslom, hogy a helytartói tisztet rá ruházzák, ha a báni hivatal és az azon kívánsága, hogy az udvartól távolabb tartózkodjék, nem jelent akadályt." Azonban Miksa a helytartói tisztséget magára Verancsicsra ruházta,

104 miután Bornemisza Pál erdélyi püspök és a nyitrai egyházmegye kormányzója megrendült egészségi állapota miatt kénytelen volt tőle megválni. XXII. így, mivel a helytartói méltóság Verancsicsra szállt, Draskovichra más kitüntetés várt egyházi és állami ügyekben szerzett érdemeiért. Ugyanebben az évben, azaz 1572-ben, ahogy már fentebb említettük, megkapta a kalocsai érsek címét, melyet Kercselich tanúsága szerint attól kezdve minden levelében hozzáfűzött többi címeihez:

105 „Draskovich György, Isten irgalmából a kalocsai és bácsi egyházak választott érseke, zágrábi püspök, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja, a szentséges császári és királyi felség tanácsosa." Verancsics egészen haláláig levelezett Draskovichcsal. 1573. július 21-én halt meg,

106 de az év elején még írt hozzá egy levelet, amely így szól:

107 „Főtisztelendő uraságod levelét december 16-án hozták meg. Azért válaszolunk rá ilyen későn, mert Urunk születésének ünnepeivel törődtünk, 102 Uo. 322. L. uo. XXVI. 48. sz. 88-90. Az utóbbi kiadásban a levél 1572. június 16-i dátummal szerepel. 103 Itt azokról az elvárásokról van szó, amiket Verancsics a helytartó személyével kapcsolatban fejtett ki levelében az idézet előtti részben. L. uo. 89. 104 Miksa nem sokkal az érsek levele után, június 24-én nevezte ki őt királyi helytartóvá. L. uo. 50. sz. 91-93. 105 L. Kercselich: História ecclesiae Zagrabiensis 251. 106 Katona téved, Verancsics 1573. július 16-án halt meg. Ezt sírfeliratából tudhatjuk meg, melyben ez áll: „obiit... M.D.LXXIIl. XVII. Kai. Sextil." Közli Sörös: Verancsics Antal 101-102. 107 Katona: História eritica XXV. 434. L. MHHS XXVI. 114. sz. 205-209. 36