Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

minden más joggal együtt, melyeket a Rimaszombathoz tartozó mondott falvakra vonatkozólag bírunk, a nevezett cserében a ugyanazon vajda úrnak és előbb írt fiainak, ezek utódainak jóakarattal és önként átadtuk, juttattuk és átírtuk örök és visszavonhatatlan birtoklásra és bírásra, és nem tartunk fenn azokra semmiféle jogot és tulajdonlást vagy fennhatóságot mostantól és ezután magunknak. Ezen jogaink fejében és jogaink kiegyenlítésére ugyanazon László testvér érsek úr, a mi urunk és főpásztorunk, Salamontelkét, amely a nevezett egyház Kara nevű préposti majorságának szomszédságában és határában van, Fejér megyében, minden tizedével és haszonvételével; továbbá három falut: Miklát, Gédert és Szentbenedeket nekünk és utódainknak adta, átadta és átíratta örök és visszavonhatatlan tartásra bírásra és birtoklásra. Ezen ügy bizonyságára és megerősítésére kibocsátottuk jelen kiváltságlevelünket, függő pecsétünkkel megerősítve és ábécével kettévágva. Kelt Mihály főangyal ünnepének nyolcadán,

1382 az Úr 1334. esztendejében. Demeter prépost, István olvasókanonok, Miklós éneklőkanonok, Péter főesperes, János őrkanonok és a többi kanonokok, akik ugyanott ájtatosan és örökké szolgálnak az Úrnak."

1383 Az I. rész 204. oldalhoz. A pápai gyűjtés töredéke, a pesti egyetemi könyvtárból kivonatolva, számos törléssel: „Először is egyszer üresedésben volt a kalocsai egyházmegye bácsi prépostsága, melynek összjövedelme fölment átlagban 30 márka finom ezüstre, budai mérték szerint; ebből kivettem felét urunk részére, vagyis 15 márkát, melyek mindegyike 4 arany forintot ér; ebből a 15 márkából Tamás úr, budai prépost Jakab úr, bácsi prépost helyett fizetett nekem, Rufinusnak 1319. október 23-án 6 márkát. Majd ugyanazon évben november 7-én ugyancsak a prépost a mondott összegből fizetett 3 márkát; együtt 9 márka, értéke 36 arany forint. Fizetendő még 6 márka. Ugyanúgy egyszer üresedésben volt a nevezett egyházmegyében a bácsi főesperesség, melynek összjövedelme fölment 10 márka finom ezüstre, budai súlyban; ebből kivettem felét urunknak, vagyis 8 márkát, mindegyik 4 arany forint értékben. Ebből a 8 márkából János úr, bácsi főesperes, fizetett nekem, Rufinusnak 1319. november 5-én 4 márkát, vagyis 16 arany forintot. Fizetni tartozik még 4 márkát, amelyért kiközösíttetett. A márkák összege, melyeket én, Rufinus kaptam Kalocsa városban és egyházmegyében, 13 márka finom ezüst budai súlyban, mindegyik 4 arany forint értékű; tehát együttesen 52 arany forint. Hátralék... 10 márka finom ezüst."

1384 1382 Október 6. 1383 A fenti dokumentum a kalocsai érsekség és Szécsényi Tamás erdélyi vajda közötti birtokcseréhez (l. I. köt. 200. old.) adott káptalani hozzájárulást, valamint az elcserélt birtokok fejében az érsektől a káptalannak nyújtott kárpótlást tartalmazza. Az érsekség Rimaszombat és tartozékai fejében délmagyarországi birtokokat kapott cserében. A helységek azonosításához l az I- köt. 703. jegyzetét, az ott nem szereplő Miklához, Géderhez és Szentbenedekhez l. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-IV. Bp. 1963-1998. II. 434., 423-424., 440. Az oklevél további kiadása: Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. Buda 1829-1844. VIII/5. 219. A birtokcserére még l. Kollmann Örs László: Rimaszombat középkori története. In: Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. Analecta mediaevalia I. H. n. 2001. 113-153., különösen 114., 120-121. 1384 Az 1317-1320 közötti pápai adószedésre l. az I- köt. 686. jegyzetét. Újabb kiadása: Rationes collectorum pontificiorum in Hungária 1281-1375. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia l/l. 1887. (A továbbiakban: Rationes) 27-28. 307