Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

126. VILLOV ISTVÁN. Budán született 1747-ben. Fölvétetett Kalocsán 1768-ban. Fölszentelése után eleinte udvari káplán, 1771-ben káplán Bácson, 1773-ban Szentmárián. 1775-ben plébános Karavukován, 1781-ben Filipován, 1782-től Szontán.

1341 127. VISNYOVSZKI GYÖRGY. Fölvették 1781-ben, pappá szentelték 1784-ben. Káplán volt 1785-ben Gakován, 1787-ben Hódságon és Vaskúton, 1788-ban Krusevlyán, 1789-ben Apatinban. Aléneklőkanonok lett,

1342 majd 1793-ban áthelyezték a bécsi egyházmegyébe.

1343 128. VOLF LUKÁCS. Mosón megyében, Horvátjárfaluban született 1769-ben. Pozsonyban volt bölcsészhallgató, mikor 1791-ben fölvették. A teológia után káplán volt 1794-ben Nádudvaron, 1795-ben Hódságon, 1796-ban Futakon, 1797-ben Zomborban, 1798-ban Baján, 1799-ben Priglevica-Szentivánon, 1800-ban újból Baján.

1344 129. VÖGELIN FERENC XAVÉR. Lauffenburgban, a konstanzi egyházmegyében született 1757-ben. 1788-ban bresztováci plébános lett.

1345 130. ZSUFFA LUKÁCS.

1346 Árva megyében, Nagyfalván született 1764-ben. Pécsett végezte a filozófiát, a teológiát részben Pesten, részben Kalocsán. Fölszentelése után káplán volt 1791-ben Csonoplán, 1792-ben Zomborban, 1793-ban Szabadkán, 1796-tól plébános Plavnán.

1347 1340 Plébános Gajdobrán (-1801). L Lakatos: Sematizmus 290. 1341 Plébános Szontán (Szond) (-1822), a Felső-Bácsi Kerület jegyzője (1795), majd esperese (1810-1822), 1814-ben tiszteletbeli kanonok. Valószínűleg 1822-ben halt meg. L. Lakatos: Főszékeskáptalan 162.; uő: Sematizmus passim. 1342 Az 1791-1793 közötti sematizmusok nem aléneklőkanonoknak (succentor), hanem karkáplánnak (praebendatus) említik. L. uo. 91. 1343 A perszonális iratai szerint 1790-ben fegyelmi eljárás volt ellene, továbbá csak szeretett volna a bécsi egyházmegyébe menni, de nem vették át. L Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 253. 1344 Mint bajai káplánt az 1799-es sematizmus is említi. L. Lakatos: Sematizmus 152. Káplán Baján (1803), ezután plébánoshelyettes Krusevlyán (Körtés) (1804-1812). Ezt követően plébános Kolluthon (Küllőd) (1812-1816), majd Parabutyon (Paripás) (1817-1837). L. uo. passim. Meghalt 1837. február 27-én Parabutyon. L Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 256. (halálának éve tévesen 1831-nek írva, amit az 1837-ben írt végrendelete is megcáfol. L uo.) 1345 Plébános Bresztovácon (Szilberek) (-1809), majd Csatalján (1810-1827). L. Lakatos: Sematizmus 169., 292. Meghalt 1827. április 9-én Csatalján. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 254. 1346 Nevével kapcsolatban meglehetős káosz uralkodik a forrásokban: hívják Mártonnak és Mátyásnak is. L. Lakatos: Sematizmus passim.; Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 258. A „ Lukács " keresztnév az általunk vizsgált kútfőkben, ill. szakirodalomban csak Katonánál fordul elő; az első kötetben azonban, a plavnai plébánosok felsorolásánál ő is „ Mátyás "-nak írja. L. I. kötet 69. 1347 Plébános Plavnán (-1804), majd Dusnokon (1805-1829), a Felső-Kalocsai Kerület jegyzője (1809), majd esperese (1812-1829). L. Lakatos: Sematizmus passim. Meghalt 1829. január 18-án Dusnokon. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 258. 301