Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

plébános 1771-ben В aracskán, 1773-ban Kiskőrösön, 1782-ben Miskén, 1791-ben újból Baracskán, 1798-tól Sükösdön.

1249 51. KOHAJDA ISTVÁN. Sóváron született 1768-ban. A váci egyházmegyéből vették föl a kalocsai szemináriumba. Négyévi teológia után fölszentelték. 1796-ban káplán Zomborban, azután Kecelen, 1798-ban Sükösdön, 1799-ben Mélykúton, majd Ókanizsán és Topolyán. 1800-ban megint Okanizsán.

1250 52. KOLLÁR GYÖRGY. A pesti szemináriumból jött át Kalocsára 1790-ben. Fölszentelése után káplán Bezdánon 1791-ben, 1792-ben Kernyán. Ezt a plébániát 2 évig vezette. 1796-ban Kecelen, 1798-tól Bajsán plébánoshelyettes.

1251 53. KOLLONICS LÁSZLÓ.

1252 1792-ben vették föl a kalocsai szemináriumba. Tanulmányai végeztével káplán 1795-ben Szabadkán, 1796-ban Bezdánon, 1797-ben Zomborban, majd megint Szabadkán, 1798-ban pedig [ismét] Bezdánon.

1253 54. KOPLÁNYI JÁNOS. Zentán született 1776-ban. Szegeden végezte a filozófiát, Kalocsán a teológiát. Ugyanitt káplán 1800-tól.

1254 55. KORSÓS JÓZSEF. Kalocsán született 1773-ban.

1255 Pécsett végezte a filozófiát, ugyanott a teológiát. Káplán volt 1796-ban Baracskán, 1799-ben Zomborban, majd Baján.

1256 1249 A sematizmusok szerint 1801-ig plébános Sükösdön. L. Lakatos: Sematizmus 275. Más adatok szerint azonban 1799-ben meghalt. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 205. (keresztneve helytelenül „Mátyás"-nak írva). 1250 A sematizmusok szerint 1801-ig volt káplán Ókanizsán (Magyarkanizsán). L. Lakatos: Sematizmus 238. 1251 Plébánoshelyettes Bajsán (-1808), majd plébános Petrovoszellón (Péterréve) (1809-1821). L Lakatos: Sematizmus 157., 268. Meghalt 1821. február 8-án Petrovoszellón. L Lakatos Adél-Lakatos AndorSzabó Attila: Érseki Levéltár 206. 1252 Született 1769. július 12-én Csanakon. L uo. 1253 Káplán Bezdánon (-1802). Ezt követően plébánoshelyettes Baracskán (Nagybaracska) (1803), majd Hegyesen (Kishegyes) (1804). Később plébános Bukinban (Dunabökény) (1805-1806), Veprovácon (Veprőd) (1807-1819), a Felső-Bácsi Kerület jegyzője (1819). Ezután zentai plébános (1820-1857), az Alsó-Tiszai Kerület jegyzője (1829), majd esperese (1835-1845). Boldogságos Szűz Máriáról nevezett albei prépost (1836), kiérdemesült esperes, aranymisés pap (1847). L. Lakatos: Sematizmus passim. Meghalt 1857. február 1-én Zentán. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 206. 1254 Káplán Kalocsán (1801), Ókanizsán (Magyarkanizsán) (1802-1804), Újvidéken (1805-1806). Plébánoshelyettes Földváron (Bácsföldvár) (1807-1814), Horgoson (1815-1825), majd ugyanott plébános (1826-1828), Csongrád vármegye táblabírája (1826). Ezután Szenttamáson plébános (18291832). L. Lakatos: Sematizmus passim. 1255 1773. augusztus 30-án. L. Lakatos: F őszékeskáptalan 137. 1256 Bajai káplán (-1802). Ezután Madarason plébánoshelyettes, majd plébános (1803-1841), a FelsőTiszái Kerület jegyzője (1809), illetve esperese (1820-1841), Bács-Bodrog vármegye táblabírája (1826), később Verőce vármegye táblabírája (1833). 1830-ban tiszteletbeli kanonok, 1841-ben tiszai főesperes, 1845-ben bácsi főesperes, 1848-ban bácsi kisprépost. Meghalt 1850. július 18-án Kalocsán. L. uo., ill. Lakatos: Sematizmus passim. 288