Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

rendkívüli lelkiismeretességgel ítélkezett." Holttestét április 19-én Kalocsára szállították, kivéve szívét, melyet meghagyása értelmében a jeles család nemzetségi sírboltjába vittek. Május 10-én temették el a kalocsai székesegyházban, melynek díszítésére sokat adott. A temetést Barkóczy Ferenc, akkori egri püspök, egy évvel később már esztergomi érsek

894 vezette, akit mindig igaz barátság fűzött érsekünkhöz; ezért amikor a gyászbeszédbe fogott, könnyekbe és zokogásba tört ki, amivel csak növelte a körülállók szomorúságát. A végtisztességen jelen volt Gibovics Miklós szerémi püspök,

895 a címzetes püspökök, Szalpek Károly váci prépost,

896 Szalpek Mátyás váradi prépost,

897 Fonyó Sándor pécsi prépost,

898 Hueber Mátyás egri kanonok,

899 Alapy János váradi kisprépost,

900 Vuko-Branko Pál csanádi kanonok,

901 más egyházmegyék számos plébánosa és világi urak. A sokat emlegetett érsek emlékét őrzi a sírkövére vésett fölirat: „A jóságos, hatalmas és magasságos Istennek. Ezen márvány alatt nyugszik a jámbor, bölcs, buzgó, Isten, király, és az egyház számára kedves főpap, zétényi Klobusiczky Xavér Ferenc gróf, először erdélyi, aztán zágrábi püspök, végül a kalocsai és bácsi kánonilag egyesített egyházak érseke, Bács megye örökös főispánja, mindkét császári és királyi apostoli felség belső tanácsosa, valamint a magas hétszemélyes tábla társbírája és ülnöke; örök emlékezetre méltó, mert többet élt mások, mint a maga javára. Meghalt Pesten 1760. április 5-én, életének 54. évében." Az ékesszavú szónok - Pintér József - pedig a dicséretére készült gyászbeszéd taglalását e versben foglalta össze:

902 Háromszor bölcs, szent és jóságos Xavier: egy főpapi lélekben ily sok alak lakozik.

903 894 Barkóczy Ferenc (1710-1765), egri püspök (1744-1761), esztergomi érsek (1761-1765). 895 Helyesebben Givonich Miklós József ( ?-l 762), szerémi püspök (1748-1762). 896 Személyére l. Sematizmus I. rész 16. fej. 897 Szalpek v. Szalbek Mátyás (7-1765), 1759-ben nevezték ki váradi nagypréposttá (l. Királyi Könyvek 45.53), valamint címzetes dulcinói püspökké (l. uo. 45.72). 898 Fonyó Sándor (1698-1767), pécsi püspöki hely nők, pécsi nagyprépost, 1748-ban címzetes Scutari-i püspök. L. Brüsztle: Recensio IV. 681-684. 899 Hueber v. Hubert Mátyás egri kanonok, 1757-ben címzetes vegliai püspökké nevezték ki. L. Királyi Könyvek 44.207. 900 Alapy János (7-1778), váradi kisprépost, főesperes, püspöki helynök, 1765-ben, Szalbek Mátyás halála után címzetes dulcinói püspökké nevezték ki. L. uo. 47.168. 1760-ban még nem volt címzetes püspöki címe. Személyére még l. Bunyitay-Málnási: Váradi püspökség IV. 362-365. 901 Vuko de Brankó Pál, csanádi kanonok, versed alesperes (1764-1787). Címzetes püspöki rangja nem ismeretes. 902 L. Pintér: Laudatio funebris 38. A vers Rihmer Zoltán fordítása. 903 Klobusiczky Ferenc báró, majd gróf 1707-ben született Sáros megyében Klobusiczky Istvántól és Кару Klárától. Apja a felsőmagyarországi Királyi Tábla bárója volt (l. Királyi Könyvek 30.236). Az ifjabb Klobusiczky sikeres tanulmányok, a Katona által említett pápai kitüntetés és itthoni kisebb javadalmak elnyerése után már mint érseki helynök elnökölt az 1734-es zsinat előtti gyűlésen. Ezt követően 1736ban nemeai címzetes püspökké nevezték ki, majd 1741-ben a királynő őt választotta erdélyi püspökké. Az akkor alig fél évszázada újjáéledt egyházmegyében a fiatal Klobusiczky - hathatós állami támogatással - megkezdte az Erdélyben lényegében akkor meginduló, „megkésett" ellenreformációt 195