Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
folyó hó 3-án néhány megbízható ember Pozsonyból Kalocsára küldött leveléből szomorúsággal vegyes örömmel értesültünk, hogy ő császári-királyi felsége, Mária Terézia... nagyméltóságodat (illetve már főmagasságodat), mindig bőkezű pásztorunkat, sőt irántunk mindig szeretetteljes atyánkat nyilvánosan kinevezte Magyarország prímásának és a kalocsai székből az esztergomi érseki egyház már régóta üresedésben álló legfőbb székébe helyezte, mindjárt másnap, szent Domonkos napján énekes misével egybekötött ünnepélyes Te Deum-ot tartottunk a kalocsai érseki székesegyházban, ágyúk dörgése közt, hálából az isteni felségnek, s e közös nyereségért a kötelező dicséretet és hálaadást megadtuk, bár inkább szeretnénk fömagasságoddal tovább is együtt élni, sőt együtt meghalni. Most tehát jelen levelünkkel mindnyájan mindenkivel együtt és egytől egyig szívből üdvözöljük főmagasságod szerencsés előmenetelét, annál is inkább, mert a nevezett méltóságot, mely Magyarországon a legnagyobb, főmagasságod más segítsége nélkül, csupán kiemelkedő erényessége révén nyerte el. Egy szívvel kívánjuk, hogy a nagy és jóságos Isten főmagasságodat a római katolikus egyháznak, királynak, hazának, az ősi, egekig magasztalt Csáky nemzetségnek és nekünk, ha a távolban is, épségben és egészségben a lehető legtovább őrizze meg, és mihamarabb ékesítse fel megszentelt fejét a bíborosi kalappal és a bíbor palásttal és évek hosszú sora után, ezen esendő földi életpályájának befejeztével válassza be a boldogok közé. Mikor ezt újból forró szívvel kívánjuk, magunkat és ezt a fiatal káptalant alázatosan főmagasságod legmagasabb kegyébe ajánljuk és örökre főmagasságodnak szenteljük, Főmagasságod mindhalálig hűséges és alázatos káplánjai: a kalocsai káptalan." Ezen üdvözlő sorokra Csáky nem levélben, hanem élőszóval mondott köszönetet, amikor augusztus 12-én visszajött Kalocsára. Innen Hajósra utazott és ott ugyanakkor Knezovits József Antalt 847 kanonokká nevezte ki, de ehhez utódja megerősítésére volt szükség. CLIV. Csáky Miklós 10 évig állt a nagyváradi, 4 évig a kalocsai, és két hónap híján 6 évig az esztergomi egyház élén. Miután 1757. május 31-én az Úr elszólította, hogy érdemeiért megkapja jutalmát, testét az esztergomi érseki káptalan háromnapos gyászszertartás után ugyanazon év június 20-án alamizsnás Szent János kápolnájában helyezte nyugovóra, akit szokásaival mint „a szegények atyja" egész életében utánzott. Sok szegény őszinte könnyhullatással siratta Miklósban elvesztett atyját és fenntartóját, aki állandó és igen bőkezű adományokkal tartotta el őket. Csak egy példát hozunk föl erre. Életének vége felé egyszer 20 ezer forintot hoztak neki; hamarosan kiosztotta a szegények között. Nagyon fájdalmasan érintette, ha nem volt mit kiosztania; mihelyt azonban befolyt valami, amivel segíthetett a nyomoron, mindjárt „szétszórta és a szegényeknek adta." Hogy mennyire nagy tisztelője volt a boldogságos Szűznek, azt utódjához, Klobusiczky Ferenchez 848 írt sorai tanúsítják: 849 „Isten nagyobb dicsőségére és hatalmas anyja, a szentséges Szűz Mária tiszteletének gyarapodására és előmozdítására, az ő közbenjárására, az ő szobra előtt, melyet Hajóson jámborul és hűségesen tisztelnek, a következő különleges kegyet tapasztaltam. I. Súlyos testi-lelki 847 L Sematizmus I. rész 10. fej. 848 Személyére l. a 155-163. fejezeteket. 849 Kézirat. 185
