Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
79. V. MIKLÓS 1747-től CXLVII. C/Őex eresztszegi gróf Csáky Miklós atyja ugyanúgy István országbíró, mint elődjének Imrének, de anyja Istvánnak már harmadik felesége, Barkóczy Mária volt. 1698-ban született, a középiskolát részben Kassán, részben Pozsonyban végezte, majd a filozófiát Bécsben, a teológiát pedig Rómában hallgatta. Az előbbit VI. Károly védnöksége alatt nyilvános vitaülésen védte meg, s ezért a Szűz Máriáról nevezett szepesi apátságot nyerte el a következő oklevéllel: 817 „Mi Károly... emlékezetül adjuk... hogy tekintetbe véve hívünk, tisztelendő, tekintetes és nagyságos keresztszegi gróf Csáky Miklós, az itteni bécsi Pázmáneum növendékének kiváló erényeit, erkölcsei tisztaságát, példás magatartását, más kiváló lelki adottságait és tulajdonságait, melyekkel a magasságos Isten őt kitüntette és fölékesítette, amint ezt számos hívünk hitelt érdemlő tanúságából, komoly és alázatos ajánlásából tudjuk, ennélfogva gróf Csáky Miklóst, aki már mintegy őseiben is érdemet szerzett és a legszebb reményekre jogosító személy, továbbá előttünk kedves és elfogadott, az esztergomi egyházmegyében lévő szepesi Szűz Mária apátságra... kiválasztjuk és kinevezzük... Kelt... február 14-én, az Úr 1718. évében." Ez bevezetés volt a magyar egyház magasabb méltóságaihoz, melyeket elnyert, miután a teológiát befejezve, annak babérjával hazájába visszatért. Először is testvére, Csáky Imre, már mint szentjobbi apátot 818 váradi kanonokká nevezte ki 1723-ban, majd 1729ben békési főesperessé választották. Mikor Kalocsára jött testvére meglátogatására, egy ariánust katolikus vallásra térített és 1730-ban megkeresztelt. Miután Váradra visszatért, 1734-ben nagyprépost, 819 négy év múlva pedig, 1738-ban a váradi egyházmegye püspöke lett, 820 majd kilenc év elteltével, 1747-ben kinevezték kalocsai érseknek. 821 (köztük a szertartáskönyvre és az egyházmegyei szabályzatokra) jó összefoglalást ad Bárth Dániel: Újjáépítés és reform. Egyházi törekvés a vallásos népélet újjászervezésére Patachich Gábor kalocsai érsek idején (1733-1745). In: Vigília 67 (2002) 9-16. 817 M. Bonbardus: Topographia magni regni Hungáriáé, sive nobilissimae eius ditionis, quam modo Hungáriám dicimus... Carolo VI... inscripta, dum positiones universae philosophiae defenderet... Nikolaus Csáky de Keresztszegh... ex praelectionibus Michaelis Bonbardi ... Bécs 1718. 159. A műben olvasható szokásos uralkodói ajánlást Csáky Miklós írta, aki, mint a címből is kiderül, Bonbardus tanítványa volt és tanára előadásaiból tartotta meg vizsgabeszédét és védését. Ehhez fűződik az a Csáky által írt kéziratos mű is, amely előadása előmunkálata volt: Compendium ex universa philosophia sub A. R. P. Michaele Bombardi e S. J. pro tunc philosophiae professore... conscriptum per те С. Nicolaum I. R. Csáky... [1718.7] Még l. Schmitth: Archiepiscopi Strigonienses 219.; Bunyitay-Málnási: Váradi püspökség IV. 239-240. 818 Ezt a javadalmat is Csáky Imre ajánlására adományozta neki a király 1721. szeptember 21-én. L. uo. 240. 819 Ugyanebben az évben nevezte ki a király magyar királyi tanácsossá, majd egy év múlva növi püspökké. A püspöki címet adományozó, 1735. március 22-én kelt okirat kivonatát l. Királyi Könyvek 37.250. 820 Az 1737. március 7-én kelt kinevező okiratot l. uo. 37.361. Nyolc nappal később bihari főispánná nevezték ki (l. uo. 37.364), majd április 30-án elnyerte a magyar tanácsosi rangot is (l. uo. 37.373). Váradi püspökségére l. Bunyitay-Málnási: Váradi püspökség IV. 243-275. 179
