Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

vezetése alatt, amelyen a magyar nemzet üdve, élete és feltámadása alapszik, mint égből nyert jelben, felséged a lehető legszerencsésebben elérje kitűzött célját. Továbbá, hogy az összes karok és rendek a legnagyobb számban összegyűlve a királyi személynek kijáró, alattvalói ragaszkodásukat kimutathassák, velünk együtt hódolattal kérelmezik, hogy Magyarország határához való királyi megérkezése idejét és óráját nekik jelölje meg és királyi kegyelmével folyvást tartassa be. Mi pedig, az összes karok és rendek kijelölt küldöttei szent felséged lábai elé borulva különleges királyi kegyének jeléül királyi jobbjának megcsókolását kérjük." A királyi kézcsók után Patachich, a küldöttség vezetője, Ferenc lotharingiai herceghez, a királynő férjéhez is - akit, mint említettük, Hajóson vendégül látott - beszédet intézett:

784 CXL. „Királyi hercegségednek a magyar nemzet iránti elpusztíthatatlan és hosszú évek óta bebizonyult szívélyessége és annak sikeres fönntartását biztosító fáradhatatlan gondja, melyet legutóbb is a nemrég Bécsből visszatérő országos küldöttség által az apostoli Mária-ország és a csatolt részek karaiban és rendjeiben még világosabban fölélesztett, megerősítik királyi hercegségednek az országgyűlésen való magas megjelenésébe vetett előzetes reményét; minthogy égi áldástól kísérve királyi hercegséged eddig szerencsésen megtette vállalt útját, ami fölött az összes karok és rendek ezen országos küldöttség útján részint köteles tiszteletből, részint ezen időközi hálálkodással, élőszóval és alázatosan örömüket fejezik ki és gyöngéd lélekkel azt kívánják, hogy királyi hercegséged óhajtott előrehaladásával elérje a magyar földet, ahol magától megmutatkozó jóságát tisztelhetik, továbbá tapasztalhatják királyi hercegséged igen befolyásos pártfogását; ezt az összes karok és rendek és mi, küldöttek, mélységes hódolattal kérjük." Az üdvözlés és meghívás befejeztével az érsek három óra körül elindult követtársaival Farkasfalvárói és Magyarország határán, a Duna mögött kifeszített sátornál egybegyűlt karoknak és rendeknek hírül hozta, hogy a királynő négy óra tájban megérkezik. Itt megint üdvözlés következett, utána pedig a várba vonultak. Ugyancsak Kolinovich mondja el, miféle vita merült föl a kalocsai érsek és az egri püspök

785 között:

786 „Mivel a prímás (előrehaladott kora és testi gyöngesége miatt)

787 nem bírta, a kalocsai érsek és az egri püspök - a prímás első szuffraganeusa - között súlyos vita támad, hogy tudniillik kit illet meg a hymnus Ambrosianus eléneklése. Mivel ki-ki több érvet hozott föl maga mellett és úgy látszott, hogy a vetélkedés hosszabb időre elnyúlik, az egri püspök került ki győztesen s végezte Isten dicséretét, nemcsak a mostani alkalomra, hanem az utána következő koronázásra is - akár a prímás és a királynő óhajára történt mindez, akár a prímás által kieszközölt pápai bulla alapján, mely szerint a prímás egész jogköre az első szuffraganeusra száll át." CXLI. Itt Patachich csalódott reményében, de a többi tisztet, mely a királyok fölavatásakor a kalocsai érseket illette, mind szabályszerűen ellátta. Ugyanis ő ment a 784 Uo. 157. 785 Erdődy Antal Gábor. 786 Kolinovich: Periódus 169. 787 Katona megjegyzése. 171