Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
a királyi kincstárra hárítja őfelsége és erről megfelelő értesítést küld kamaráinak; hogy ugyanezt a leendő kalocsai érsekek is teljesítsék, ezirányú pápai beleegyezésért a szükséges kérvényről gondoskodni fog. A hiteleshelyet illetően, amit az összes többi magyar- és horvátországi káptalanok mintájára az előbbi módon létesítendő kalocsai érseki káptalan számára is kért, minthogy kétségtelen, hogy Kalocsán a régmúlt időkben az érseki egyház mellett érseki káptalan is létezett és ez az ország fennhatósága alatt lévő területen létező összes érseki, székes- és társegyházi káptalanok mintájára a saját kerületében hiteleshelyként működött, következőleg a valóságban nem valami új káptalan és hiteleshely fölállításáról van szó (mely esetben mindenképpen a rendek országgyűlési beleegyezésére lenne szükség), hanem csupán a kalocsai érseki káptalan felújításáról, amely ezelőtt is létezett és Magyarországon hiteleshely volt és ezért a visszatérési jog alapján engedélyezhető számukra a hiteleshelyi működés, ami enélkül is megilleti őket. Hasonlóan, mint a váci, pécsi és váradi káptalanok esetében történt, ugyanis miután a török zsarnokság romba dőlt és a győzelmes császári-királyi hadak visszafoglalták Vácot, Pécset és Váradot, ezeket a káptalanokat a visszatérési jog alapján helyezték vissza működésükbe és a hiteleshely gyakorlatának a jogába a rendek bármiféle közbenjárása nélkül, tehát országgyűlési engedélyre nincs szükség. Ezért majd, amint az előbb számba vett káptalan saját módján megújult, kiváltság formájában őfelsége újra meg fogja engedni neki a hiteles pecsétet és a hiteleshely gyakorlatát.« Ennélfogva őfelségének a kalocsai káptalan felállítására vonatkozó fenti jóságos elhatározását azon céllal is tudatjuk nagyméltóságú uraságoddal, hogy az előbbi módon elhatározott kegyúri, továbbá saját káptalanában kanonoki állás juttatásának jogáról szóló királyi kiváltságlevél átvétele ügyében jelenjék meg a felséges udvarnál. Ennek elnyerése után nevezze meg a kanonokokat, azok fönntartásáról az előbbi módon és formában gondoskodjék, továbbá az így felállított illetve felújított káptalannak adjon utasítást illetve engedje meg, hogy mindennemű hiteleshelyi működésre szóló hiteles pecsétet kérjen őfelségétől. Kelt a helytartótanács Pozsonyban 1735. április 27-én tartott ülése alapján." CXVII. Amit Károly ígért, hamarosan teljesítette; megkapta XII. Kelemen pápa beleegyezését, aki ez ügyben egy bővebb, majdnem hat ívre terjedő levelet adott ki. Elég lesz ebből csak a főbb pontokat kiemelni: 711 „Kelemen... Amint értesültünk, AlsóMagyarország nevezetes és kiváló érseki székhelye, Kalocsa, mely Pest megyében, a Duna mellett fekszik és a bácsi székesegyház, melyek kánonilag örökre egyesültek és amelyekre széküresedés esetén alkalmas személy előterjesztése az akkori római pápa számára, Krisztusban kedvelt fiunkra, Károly római császárra tartozik az alapítás vagy javadalmazás alapján, miután városaikkal és egyházmegyéikkel sőt Magyarország nagy részével együtt a keresztény közösség igen nagy kárára a törökök birtokába jutottak, s hosszan, majdnem 200 évig szenvedték vallásunk legádázabb, barbár ellenségének szolgaságát, végül bár szinte teljesen feldúlt és elpusztított állapotban, az isteni kegyelem segítségével keresztényi és törvényes urukhoz visszajutottak és visszatérésük után az érsekek, akik akkor a mondott kalocsai és bácsi egyházak élén álltak, a mondott 711 A házi levéltárban. L. KFL. II. I. b. l./L, ill. uo. 1. b. 3. 38 r-49 r . 149
