Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

esküvel erősített ragaszkodásomnak megfelelően, felséged oly üdvös szándékainak elősegítésével. Míg teljes erőmmel ezért iparkodok, térden állva, a legalázatosabban könyörgök felségednek: annak érdekében, hogy itt, a kalocsai érseki városban, főegyházmegyémnek reményem szerint kiváló hasznára és előnyére létesített papnevelő intézet a felséges ausztriai ház örök dicsőségért imádkozó növendékeiben az ezután következő időkben is kitartson, s nehogy, amit én életemben létrehoztam, halálommal együtt meghaljon, kegyeskedjék felséged ezt az intézetet királyi hozzájárulásával nemcsak kegyelmesen megerősíteni, hanem az érseki háztartás jövedelméből a papnövendékek, nevelők és a szükséges cselédség eltartására fordított összeggel széküresedés esetén a királyi kincstárat terhelni, és tekintettel az ilyen összeg szükséges és megfelelő jellegére, kegyeskedjék felséged veleszületett jámborságával és Isten egyházai iránt tanúsított apostoli buzgalmával mentesíteni és föloldani a perrel való megtámadás alól. CXII. Bár a papnevelő intézet alapítása az egyházmegyében a katolikus vallás napról napra nagyobb megerősödését jelenti, mégis, minden székesegyház díszét és fényét az érseki egyházmegye méltóságai és a székvárost környező magasabb papság adják meg a leginkább. Ezért, hogy székhelyem jelenleg csak omladozó romokban heverő ékességét és díszét a tőlem elvárt gondoskodással helyreállítsam, megfontolt és szilárd lélekkel elhatároztam, hogy az érseki egyház káptalanát fölállítom, oly módon, hogy szintén az érseki háztartás bevételéből az érseki pénztár számlájára évenként készpénzben fizetendő összeget utalok ki, amely elégséges négy kanonok megélhetéséhez. Térdet hajtva esedezem és kérem ezen elhatározásomhoz szent felséged apostoli királyi tekintélyéből áradó legkegyelmesebb beleegyezését és vele együtt ezen káptalan örökös oltalmazását és kézbentartását, hogy az utódok is fenntartsák mostani állapotában; továbbá széküresedés esetén ezen tehernek és kötelezettségnek a királyi kincstárra hárulását, és - tekintettel a bevételek jellegére - a pereskedés alóli föloldását. Felséges császár és legkegyelmesebb király! Ezt kívánja Isten házának ékessége és dísze, az érseki egyház dicsősége, melyet a felséged bőkezűsége által újabban alapított és támogatott székesegyházak és a szuffraganeus egyházak még nagyobb mértékben árasztanak. Ezt kívánja meg az egyházi bíróságok gyakoribb ülésezésének az igénye, hogy a folyamodó feleknek ne kelljen sokszor súlyos kiadások árán megvárni ügyük elintézését, míg az ülnökplébánosokat összehívják. Az érseki levéltár védelme és biztonsága miatt is szükség van erre. Káptalan hiányában ugyanis a levéltár egyházi és világi ügyintézése majdnem szétesett és szétszóródott, mindkét ügyintézés nem csekély kárára: én is hatalmas nehézségeket tapasztalok az okmányok keresésekor. A kanonokok járadékát, a helyi viszonyokat, az érsekség jövedelmeinek mértékét és terheit jogosan megfontolva, ilyenformán gondoltam megszabni: a nagyprépost az érseki uradalommal közös tüzelőfa és legeltetés javadalmain kívül készpénzben kapjon 500 rajnai forintot, a három kanonok ugyancsak az előbbi javadalmakat, valamint készpénzben egyenként 400 forintot. Ezek a részesedők és helyben lakók. Egynéhány más címzetes kanonokot, de szavazati és tisztségutódlási joggal az érdemes plébánosok közül ezekhez számítanánk, amíg a seregek Ura az ellenségen aratott dicső győzelmek után felséged kincstárát úgy meggyarapítja, hogy abból a kanonokok száma növelhető lesz, továbbá 145