Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
78. II. GÁBOR 1733-tól XCVIII. ajezdai gróf Patachich Gábor Hermann, Verbovec és Rakovec örökös ura 1698ban született, atyja Patachich Boldizsár, magyar kancelláriai tanácsos volt. A három éves bölcseleti tanfolyamot Nagyszombatban, a magyar általános papi kollégiumban, a négy éves teológiát Rómában, a Szent Apollinaris kollégiumban 669 végezte és itt e szent tudományból a legmagasabb fokozatot nyerte el. Első miséjét már mint Szent Péterről nevezett kaptoli prépost mondta. Hazatérve Varasdon lelkészkedett 1720-ban, de a következő évben a saját és ősei érdemeire való tekintettel felvették a zágrábi kanonokok testületébe. 670 VI. Károly 1729. június 29-én szerémi püspöknek nevezte ki; megerősítették és püspökké szentelték 1731-ben. 671 Csáky Imre bíboros halála után, 1733. február 6-án a király kalocsai érsekké nevezte ki. 672 Nem sokkal később, mikor bevezették az érsekség javainak birtoklásába, a következő levelet küldte a magyar (érkezésekor három plébánia volt az egyházmegyében), így nagy gondot fordított a papok és szerzetesrendek behívására, egyházközségek létesítésére, valamint a templomok felmérésére és helyrehozatalára. Az érseki egyházmegyében kevesebbet tartózkodott: főleg kinevezett általános helynökei Barbácsi Ferenc, majd 1730-tól Fábri Jakab - intézték az ügyeket. Barbácsi Ferencről Katona közli, hogy 1716-ban, 1722-ben és 1728-ban egyházlátogatást tartott az érsekségben (l. Sematizmus III. 7. fej.), míg Fábri Jakabról tudjuk, hogy 1731-ben szintén vizitációt tartott (l. I. kötet 58.), 1733 elején pedig összeírást készített a főegyházmegye plébániáiról (l. a 680. jegyzetet). Ez azonban nem jelenti azt, hogy Csáky teljesen elhanyagolta volna érseki teendőit. Ismeretes róla, hogy a népességhiány miatt több szervezett betelepítést hajtott végre (így született pl. Hajós község), emellett új érseki palotát építtetett, kedvezményeket szerzett Kalocsa város számára és itt is sok plébániát szervezett újjá (az érsekség ekkori plébániáit l. I. kötet 75.). Nem sikerült azonban az érsekség befolyását a határőrvidékre kiterjesztenie, az érseki birtokok jelentős részét visszaszereznie, továbbá támogatás híján a papnevelde és a káptalan megszervezésével kapcsolatos tervei sem valósultak meg. Életére még l. Kollányi: Esztergomi kanonokok 320-323.; kiváló monográfia az érsekről: Málnási: Csáky Imre; Bunyitay-Málnási: Váradi püspökség IV. 194-227. 669 Azaz a Collegium Germanicum-Hungaricumban. Patachich 1718-ban kezdte el tanulmányait Rómában. L. Hegedűs: Patachich Gábor 16. 670 Tévedés, Patachichot 1722-ben tette meg püspöke, Branjugh György varasdi plébánossá, míg kanonoki kinevezése valószínűleg 1724 elején történt. Egy 1724. július 1-én kelt periratban már ezt a rangját is feltüntetik (l. Királyi Könyvek 34.258). A Katona által említett kaptoli prépostságra nincs más adat, ismeretes viszont 1722-ben kapott hrapkói v. harapkói apáti címe (l. uo. 34.27), valamint pozsegai prépostsága, mely javadalmait 1733-ig, érseki kinevezéséig megtartotta (l. uo. 37.116, 37.172). Még l. Hegedűs: Patachich Gábor 26-28. 671 Kinevezésére, a pápai megerősítést megelőző processzusra, valamint szerémi püspöki tevékenységére l. uo. 29-40. 672 A kinevező okiratot l. Királyi Könyvek 37.8. Röviddel ezután, március 18-án Patachich megkapta a magyar tanácsosi rangot (l. uo. 37.29), majd április 20-án a bácsi főispáni címet (l. uo. 37.40). A Szentszék 1733. szeptember 28-án erősítette meg főpapi székében, majd a következő év elején, január 20-án elküldték számára az érseki palástot is. L. Hierarchia catholica VI. 173. (Az érseki palást adományozásának az éve a 2. jegyzetben tévesen 1738-nak írva.) & 133
