Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

adott melléje. Habár ezek sokat és sokáig vitáztak a fegyverszünetről, a békéről és annak föltételeiről, egyáltalán nem tudtak megegyezésre jutni." Ezt Istvánffy 1533-ra teszi.

15 De a következő irat azt bizonyítja, hogy a megelőző évben kötöttek egy rövid, négyhónapnyi fegyverszünetet:

16 „Mi, Katzianer János... főkapitány... Macedóniai László választott váradi püspök, Szálai János pozsonyi főispán... úgyszintén Frangepán Ferenc, a kalocsai és bácsi egyházak érseke, Werbőczi István főtitkár és kancellár és Nádasdy Tamás... tudtul adjuk... hogy miután mindkét fejedelem akaratából és utasítására a magyar királyság helyzetének újjáalakítása végett... ebben a Megyer nevű városban, mely Csallóköz kerületben és szigetén fekszik, összejöttünk... 4 hónapi fegyverszünetet avagy fegyvernyugvást kötöttünk, mely a közeli január hónap elsejétől kezdődőleg április hónap utolsó napjáig tart. December utolsó előtti napján, az Úr 1532. évében." V. Mikor Frangepán ezeket intézi, a kalocsai káptalant már eltávolították helyéről. Kitűnik ez I. Ferdinánd 1534. június 7-én kelt leveléből, melyet „Mihály kalocsai prépost és egri helynöknek" írt és megparancsolja benne, hogy egy hitehagyottat, akit a bártfaiak befogadtak, szolgáltasson ki neki.

17 Ugyanis, ha a káptalant nem űzték volna el helyéről, akkor ennek prépostja nem láthatta volna el az egri helynöki tisztet.

18 De a példák azt mutatják, hogy a káptalan megszűnése után sem szűnt meg a kalocsai préposti cím. 1673. márciusában a néhai Szlovencsics Mátyás zágrábi olvasókanonokot egy történelmi emlék „a kalocsai és bácsi egyházak nagyprépostja" címmel illeti.

19 Továbbá 1703-ban Viza veszprémi kanonok, akit Széchényi Pál a Rákóczival kötendő béke létrehozásában többször alkalmazott összekötőnek, a „kalocsai prépost" címet viselte. Tehát ahogy Széchényi György alatt Szlovencsics, úgy Széchényi Pál alatt Viza viselte a kalocsai prépost címet. Ebből arra lehet következtetni, hogy más érsekek alatt is így volt.

20 Egyébként Frangepán érsek, jóllehet érseki székhelyén kívül volt kinevezve és még Róma sem erősítette meg, mikor látta, hogy a fegyverek közt növekszik az eretnekség, az igaz vallás pedig napról napra gyöngül, annyi lélek elvesztén szánakozva a terjedő baj megállítására a római pápa segítségét kérte. Ezen dicséretes aggódásáról 15 Mindkét forrás pontatlan. A pozsonyi béketárgyalások valóban 1533-ban zajlottak és csupán fegyverszünettel végződtek, ám Szapolyai János Frangepánt először 1535-ben küldte V. Károlyhoz, aki akkor Nápolyban tartózkodott. A császár támogatta a békekötést és Johann Wese lundi érseket küldte közvetítőként Bécsbe, illetve Váradra, aki azonban nem járt sok sikerrel és egyelőre csak fegyverszünetet tudott létrehozni a két fél között. L. Sinkovics: Magyarország története 208. ; ill. Sörös: Frangepán Ferenc 447. 16 Wagner: Analecta II. 208. L. ETE II. 191. lev. 225-226. 17 Katona: História eritica XX. 903. A teljes oklevelet l. ETE II. 322. lev. 356-357. 18 Székesfehérvári Mihály 1518-ban kapta meg a kalocsai préposti tisztséget. Amikor 1529-ben a török sereg elfoglalta a várost, a káptalannal együtt Egerbe menekült, ahol Szalaházy Tamás egri püspök (1527-1535) a helynökévé tette. Mihály valószínűleg 1538-ban halt meg. L. Winkler: Érseki főkáptalan 26. 19 Winkler szerint Szlovenovics Miklós. Zágrábi kanonok, 1663-1673 között viselte a kalocsai préposti címet. L. Winkler: Érseki főkáptalan uo. 20 Egyéb címzetes kalocsai prépostokra I. Winkler: Érseki főkáptalan uo. 12