Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

végrehajtása után lássunk hozzá az ügynek. Ám hiába várták ezek végrehajtását, mert a császári küldöttségnek semmilyen utasítása nem volt erről, nemhogy a biztosítékról vagy kezességről, amit mindig is követeltek. Sőt, mivel ez a bizottság az előbbieknél épp hogy keményebb fegyverszüneti feltételekkel hozakodott elő, azok megtagadták a tárgyalás folytatását. Mivel pedig az elégedetlenek a közvetítő miniszterek előtt is megnyilatkoztak, ezeknek lesz szerencséjük Felségedet tájékoztatni. Ezek tanácsára és kérésére én itt maradok, hogy Felséged utasításait végrehajtsam."

532 LXXIX. A következő évben, 1705-ben Széchényi egészen Egerig elkísérte Rákóczit abban a reményben, hogy a fejedelem a nagyszombati vereség

533 után hajlamosabb lesz a béketárgyalásokra. Ám reményében csalódnia kellett.

534 Ezért egy igen kemény hangú levelet küldött Lipóthoz egy Bogyai nevű emberrel, mely levélben leginkább két dolgot tárt föl:

535 „»1. Mindenképpen szükséges biztosítékot fölmutatni a magyaroknak, hogy hajlandók legyenek a tárgyalásra. 2. Le kell kötelezni a vezért.«

536 Ezt minden másnál hatásosabb eszköznek tartotta. A bécsi udvar tanácstalanul állt: nem tudta, mit kellene tenni ahhoz, hogy a tárgyalás felújítására valami tetszetős ürügyet szolgáltassanak. Az érsek levele biztosítékról beszélt, azaz bizonyos hatalmak kifejezett kezességéről; ez a pont viszont nagy aggodalomra adott okot, mivel azt a magyarok, mint az előzetes cikkelyek egyikét mindig is sürgették." Hanem a jóságos uralkodó, Lipót, ezen gondok közben 1705. május 5-én meghalt és a polgárháború egész terhét fiára és utódjára, Józsefre hagyta örökül. József felmentette Heistert, minthogy ő szokása szerint nemcsak fegyverrel, hanem gyalázkodásokkal is dühítette a magyarokat, és Herbeville grófot állította helyébe,

537 aki Pudmericnél, Vöröskő alatt újabb vereséget mért Rákóczira.

538 Ezért Rákóczi, hogy rendezze sorait, „Nyitrán, 1705. augusztus 19én"

539 országgyűlést hirdetett Szécsénybe. Nyitrán vele volt Széchényi érsek is. Szolgálatát I. József császár igénybe akarta venni a békekötés megkísérlésére, ezért 1705. október 22-én Nagyszombatba küldte, hogy tárgyalásokat folytasson Rákóczi híveivel.

540 Az itteni tárgyalások átnyúltak a következő évbe, végül azonban József 532 Az eredmény nélkül végződő Selmecbányái tárgyalásokra l. Bártfai: Széchényi-család I. 286-289. ; R. Várkonyi: Magyarország története 197-198. 533 Rákóczi 1704. december 26-án szenvedett vereséget Nagyszombat mellett Heister tábornagytól. Az ütközetre l. Thaly Kálmán: A nagy-szombati harc. Hadtörténeti epizód a kurucvilágból. Pest 1869. 534 Az egri tárgyalásokra l. Bártfai: Széchényi-család 1. 295. 535 Histoire II. 290. 536 Széchényi Pál 1705. április 28-án, Egerben kelt leveléről van szó. L. Miller: Epistolae 11. 145-151. 537 Ludwig Herbeville báró altábornagyot 1. József 1705. május 10-én nevezte ki a magyarországi császári hadak főparancsnokává. 538 A csata 1705. augusztus 11-én történt. 539 Histoire V. 244-258. A hivatkozott rész Rákóczi emlékirataiból való (az Histoire V-Vl. kötete ezt tartalmazza) és a szécsényi országgyűlés előkészítéséről, valamint annak eseményeiről szól. Még l. Rákóczi: Emlékiratai 362-366. Am az idézőjelbe tett dátumot és helyet Katona nem innen citálta, hanem Rákóczi augusztus 19-én kelt, a szécsényi országgyűlésre hívó pátenséből, melyet a História eriticában is közölt (l. Katona: História eritica XXXVII. 41-42). 540 Histoire Ш. 41. A hivatkozott helyen I. József császár Bécsben, 1705. október 22-én kelt oklevele 110