Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
42.) KARAVUKOVA.187 Kamarabirtok a bácsi föesperesség középső kerületében. Előbb a doroszlói plébánia leányegyháza, elválasztva 1766-ban. Temploma 1764-ben Szent József tiszteletére épült, először vesszőfonadékból, a második 1785-ben szilárd anyagból, Szent Márton tiszteletére. Hossza 17 és fél öl. 1766-ban volt katolikus 792. 1783-ban gyónásra képes német 938, nem képes 595. 1791-ben mind együtt 1199. 1798-ban 1315. A plébániát vezette: \.l Székely Ferenc 1766. 2.1 Villov István 1775. 3./ Miller Ferenc 1781. 4./ Blovszki András 1788. 5./ Szusics Pál 1796. 6./ Széger József 1797. 43.) KATYMÁR. Tiszai föesperesség, felső kerület. Latinovics-birtok. Előbb a bajai illír egyház, majd Gara leányegyháza. 1748-ban 547 illír lakója volt. 1756-ban gyónni képesek 563, nem képesek 225. 1783-ban gyónni képesek 1000, nem képesek 245. 1791-ben együtt 1675. 1798-ban 1700. Temploma 1736-ban épült nyers téglából az idősebb Szent Jakab tiszteletére. Hossza 9, szélessége 4 öl. A plébánia vezetését vállalta: 1./ Pasztorcsics Miklós 1748. 2.1 Miatovics György 1759. 3.1 Mandics Bonaventura 1763. 4./ Hallár Péter 1773. 5./Piukovics János 1799. 44.) KERNYAJA.188 Kamarabirtok. Tiszai föesperesség középső kerület. Új település, főleg németekből, magyarokból, akiknek időnkint anyanyelvükön is szoktak szentbeszédet tartani, továbbá szlovákokból és illírekből. Templomot kapott 1766-ban, az Erzsébetet látogató Boldogságos Szűz tiszteletére. Hossza 11, szélessége 4 öl. Előbb Csonoplya leányegyháza, 1767-ben önállósult, megkapta leányegyházul Szivácot, amely 1797-ben szakadt el tőle. 1783-ban gyónásra képesek 869, nem képesek 431. 1791-ben együtt 1745. A ferences atya után plébános volt: 1./ Ross István 1774. 2.1 Mátyás György 1791. З./Grumbier János 1796. 45.) KECEL. Székesegyházi föesperesség, középső kerület. A kalocsai érsek birtoka. Előbb Akasztó leányegyháza, önálló lett 1737-ben. Templomát Patachich Gábor építtette szárított téglából 1738-ban, a Szentháromság tiszteletére. Hossza 10, szélessége 4 öl. Mivel ez már nem tudta befogadni a megszaporodott lakosságot, helyébe Kollonich László terjedelmesebbet kezdett építeni 1798-ban. Azelőtt bizony többségben tót lakosai voltak, de már magyarok. Számuk 1748-ban 904. 1762-ben gyónásra képesek 885, nem képesek 288. 1783-ban gyónásra képesek 1372, nem képesek 611. 1791-ben mind együtt 2034. 1798-ban 2137. Leányegyházai voltak Kiskőrös és Vadkert. Lelkészei: 1./ Hedri Boldizsár 1737. 2.1 Bárányi Pál 1738. 3./ Kökemezei Ádám 1738. 4./ Árvái György 1742. 5.1 Hronyecz János 1746. 6.1 Házi Pál 1754. 1.1 Kapczár Pál 1776. 8./ Dobai László 1776. 9.1 Köbbe Boldizsár 1781. 10./ Bényi István. 46.) KISKŐRÖS. Ugyanazon föesperesség és kerület. Vattay-birtok. Először Akasztó, majd Kecel leányegyháza. Imaháza van, melyet 1773-ban Batthyány József a plébánia épületével együtt építtetett Szent József tiszteletére. Szlovák lakói többségben luteránusok. 1783-ban gyónásra képes katolikus magyarok száma 56, nem képesek 22. 187 Később Bácsordas, ma Karavukovo Szerbiában. 188 Később Kerény, ma Klajicevo Szerbiában. 64
