Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
apát, 1735-től; a plébánosságról lemondva átment a váradi egyházmegyébe kanonoknak 1737 végén. 6.1 Házi György, a bajai plébániáról helyezték át Kalocsára 1737. december 22-én. 77 Báró Barkóczy Sándor, egyszersmind nagyprépost 1749-től, majd 1761-től 1772-ig. Mivel ekkor a plébánosi házat emeletesre kezdték építeni, a plébániát káplánok vezették. 8./ Szerdahelyi József kanonok és plébános 1776-tól. 97 Dobai László kanonok és plébános 1781-től. 107 Klobusiczky Péter 1790. 11./ Szálai István kanonok és plébános 1791-től; alatta a hívek száma 6754-re emelkedett. 12./ Vojnics Béla 1799-től. 22.) CSANTAVÉR.176 Tiszai főesperesség, középső kerület, alárendelve Szabadkának, melytől kétórányira van. Egy ferences atya a lelkésze 1788-tól, amikor is 1688 katolikus volt itt, 1798-ban csak 1218. 23.) CSÁSZÁRTÖLTÉS. Székesegyházi főesperesség, középső kerület. A kalocsai érsek birtoka. Előbb Hajós leányegyháza volt, templomát Szent Simon és Júdás tiszteletére Klobusiczky érsek emeltette, 1754-ben. Lakói mind katolikusok, többségben németek. 1762-ben gyónásra képes 254. 1791-ben együttesen 797. 1798-ban 805. 1780-ban szilárd és csinos templomot kapott Patachich Ádám érsektől, melynek hossza 16, szélessége 4 és fél öl és anyaegyházzá is lett. Első plébánosa Nehiba Frigyes 1787. 2.1 Pöhm József 1795-től. 3./ Fleischman Antal 1788-tól. 24.) CSATALJA. Kamarabirtok. Székesegyházi főesperesség, alsó kerület. Új település 1731 táján. Előbb a bajai plébánia leányegyháza, azután önálló lett, templomot kapott szilárd anyagból Szent István király tiszteletére 1744-ben. Hossza 12 öl, szélessége 4, 1794-ben bővítették. Leányegyházai voltak: Bátmonostor, Baracska, Dautova, most már mind önállóak. 1756-ban volt gyónásra képes katolikus 542, 1762-ben gyónásra képes 553, nem képes 211. 1767-ben összesen 928. 1783-ban gyónásra képes katolikusok, főleg németek 724, nem képesek 243. 1791-ben együtt 1025. 1798-ban 1200. Plébánosai voltak: 1./ Kálóczy Márton 1735. 2.1 Kausics Máté 1737. 3./ Szlonkai János 1743. 4./ Mikos Jakab 1745. 5./ Bajalics Antal 1751. 67 Hampel András 1776. 1.1 Vieland Mihály 1782. 8./ Walter Szilveszter 1787. 97 Szucsics Pál 1796. 10./ Blovszki András 1796. 25.) CSÁVOLY. A tiszai főesperesség felső kerületében, érseki birtok. 1730-ban még nemesi telek. Előzőleg a bajai ferencesek leányegyháza, majd ő maga kapott két leányegyházat: Szentivánt és Mátéházát. Temploma Urunk Színeváltozásának tiszteletére 1740-ben épült nyers téglából, hossza 14, szélessége 4 öl. Egy másik épült szilárd kőből 1787-ben, ennek hossza 16 öl, szélessége 5 és fél. 1736-ban 511 illír lakosa volt, 1762-ben gyónni képesek 450, 1783-ban gyónni képesek 1136, nem képesek 351. 1791-ben összesen 1324. 1798-ban katolikusok összesen 1602. A plébániát vezette: 1./ Kalinka György 1748. 27 Polyák Márton 1757. 37 Radies Péter 1769. 47 Bosnyák József 1774-től. 176 Ma Cantavir Szerbiában. 59
