Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

Thoroczkay Gábor: Előszó

bemutatásában kifejtett munkálkodását.1 1758-ban a szintén jezsuita vezetés alatt álló nagyszombati egyetemre került hittudományi tanulmányai végzésére, eközben 1761-ben áldozópappá szentelték. 1763-1764 között Nagybányán, 1764-1765-ben pedig Egerben tevékenykedett (ez utóbbi időszak egyben rendi próbaéve is volt). 1765-ben visszakerült Nagyszombatba, ahol az egyetemmel összeforrott jezsuita gimnázium, a facultas linguarum tanára lett,2 tanítási feladatai a felsőbb osztályokra terjedtek ki. Eközben 1768-ban rendje négyfogadalmas tagjává lett. Katona István igazi felsőoktatási pályafutása 1769-ben kezdődött: ekkor nevezték ki az egyházi ékesszólástan (eloquentia sacra) tanárává az egyetem Hittudományi Karára.3 1770-ben a jezsuiták kezében lévő érseki egyetemet Mária Terézia királynő (1740-1780) állami intézménnyé tette, s a jezsuiták befolyása jelentősen csökkent.4 E radikálisnak nevezhető változás nem törte meg Katona István pályafutását, az újításokat irányító bizottság tagjainak javaslata ellenére (akik világi, s lehetőleg külföldi személyt kívántak a megreformált egyetem történészprofesszorának) az uralkodónő őt nevezte ki a Bölcsészettudományi (akkori nevén Filozófiai) Kar történelem tanszékének tanárává. Ez a katedra még a Jézus Társaság-béli atyák irányítása alatt jött létre 1770-ben, s Katona 1774-ig a histórián kívül a világi ékesszólás (eloquentia profana) professzora is volt. 1774-1775 között tanszéke az egyetemes és tudománytörténet, 1777-től pedig az egyetemes és oknyomozó (kritikai) magyar történet oktatását végezte. Az 1774-ben tanszékén pályázat útján is megerősített Katona István a két-, majd hároméves bölcsészkari oktatásban kötelező tantárgyként oktatta tanegységeit, a feljegyzések szerint saját jegyzeteit adva elő. 1774-1775-ben, majd 1782-1783-ban a fakultás dékáni teendőit is ellátta. II. József király (1780-1790) az 1777 óta Budán működő univerzitás képzését uniformizálni kívánta a bécsi egyetem oktatási rendjével, s Katonát a magyar udvari kancellária javaslata alapján, elégtelen német nyelvi előadókészsége, valamint a magyar történelem oktatásának megszüntetése ürügyén 1784-ben nyugdíjazta (utóda a nála jóval jelentéktelenebb Koppi Károly piarista szerzetes, kolozsvári akadémiai tanár lett).5 A professzor még tanári működésének idején, a jezsuita rend magyarországi felszámolását (1773) követően világi papként az esztergomi főegyházmegyébe nyert felvételt, s kényszerű nyugdíjba helyezése után Esztergomba vonult vissza. Az elkövetkező években az országot beutazva történeti kutatómunkát, anyaggyűjtést végzett. 1790-ben nagy változás történt az akkor már neves történetíró pályáján: gróf Kollonich László kalocsai érsek (1787-1817) hívására annak székvárosába költözött, s 1 Tímár Kálmán: Katona István történetíró, a jezsuita dráma művelője. In: Irodalomtörténeti Közlemények 47 (1937) 30-37. 2 A nagyszombati egyetem 1770 előtti szervezetére és az ott folyó oktatásra 1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1635-1985). Szerk. Sinkovics István. Bp. 1985. 33-57. (A von. rész Sinkovics István munkája) 3 A nagyszombati teológiai fakultásra 1. Hermann Egyed-Artner Edgár: A Hittudományi Kar története. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története I. Bp. 1938. Katona kinevezését 1. uo. 272. 4 L. Sinkovics I. (szerk.): a 2. jegyzetben i. m. 59-102. 5 A filozófiai fakultás történetére 1. Szentpétery Imre: A Bölcsészettudományi Kar története (1635-1935). A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története IV. Bp. 1935. Katona működésére és professzori tevékenységének befejezésére 1. uo. 39., 4L, 83., 148-149., 275-276., 327., 662., 673. II