Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
10.) BÁCS.166 A hasonnevű főesperesség középső kerületében. Hajdan érseki székváros, melynek komor, roskadozó falai még állnak. Leányegyházaival: Plavnával, Bogyánnal és Vajszkával együtt 1715-től a ferences atyák gondozták. 1734-ben 709 katolikus volt és több görög nem egyesült, 1748-ban 1022 katolikus 1756-ban gyónni képes 802, 1762-ben gyónni képes 806, nem képes 407. 1767-ben az összes katolikus 1643. 1783-ban gyónni képesek 1258, nem képesek 445. 1791-ben illírek, magyarok, németek együtt 1373. 1798-ban 2600. Régebben ehhez az anyaegyházhoz tartoztak Parabuty és Bácsújfalu, a föntebb már számbavetteken kívül. Most pedig Déreny, Tovariscs, Paraga, Szilbás. A lelkészi teendőket eleinte a ferencesek ősi, Szűz Mária mennybemeneteléről nevezett templomában végezték, mely a bizonyítékok szerint hajdan a templomosoké volt. Miután azonban a plébánia vezetését 1766-ban világi papokra bízták, a vesszőből font, sárral tapasztott görög nem egyesült templomot -híveiket Déreny birtokra telepítve - a katolikusok használták mindaddig, mígnem egy másik, pompásat hoztak létre, Szent Pálról nevezve. Hossza 26 öl, szélessége 10 öl. Ennek építését Batthyány József kezdte meg 1775-ben és Patachich Ádám fejezte be 1783-ban. A ferencesek után a következő lelkészek voltak: 1./ Ranics István 1766. 2.1 Tamási György Ikotics Balázzsal együtt ugyancsak 1766. decemberében. 3.1 Gaslevics Ferenc 1780-tól már mint plébános. AJ Pottegics József 1799-től. 11.) BÁCSÚJFALU.167 Azelőtt Érsekújfalu, de a szomszéd birtokról Szelencének is szokták nevezni. Érseki birtok, a bácsi főesperesség középső kerületében. Régen Bács leányegyháza volt. 1788-ban anyaegyház lett. A katolikusok száma - részben szlovákok, részben magyarok - 876. Temploma verföldből volt, de ennek helyére gróf Kollonich László érsek 1795-ben új kőtemplomot állított és a Szentháromság tiszteletére szentelte. Ugyancsak az ő bőkezűségéből plébánialak épül. A plébániát vezették: 1./ Torner Ferenc 1788-ban. 2.1 Tóth János ugyancsak 1788-ban. 3./ Böjtös János 1791-ben. 47 Csalupkai Ferenc 1793-ban. 12.) BÁTYA. Székesegyházi főesperesség, felső kerület. A Tarkői család birtoka. Ősi temploma, Szent Erzsébet tiszteletére, égetett téglából épült, hossza 12 öl, szélessége 4 öl. Újjáépült 1779-ben, a Boldogságos Szűz születésének tiszteletére, 18 öl hosszúságban és 8 öl szélességben. 1793-ban tornyát vörösréz lemezekkel födték be, széleit megaranyozva. Lakosai katolikusok, többségben illírek, de a magyar nyelvet is tudják, ezen tartják a szentbeszédeket is. 1734-ben volt gyónásra képes katolikus 498. 1762-ben 920. 1783-ban gyónásra képesek 703, nem képesek 128. 1791-ben együttesen 1708. 1792-ben 2011. A múlt század végéig ferencesek gondozták itt a híveket, majd a plébániát vezették: 1./ Vlahics György 1733. 2./ Kovacsics György 1741. 3./ Őri József 1746. AJ Árvái György 1748. 5./ Polyák Márton 1752. 6.1 Stertár János 1755. 1.1 Teklics József 1759. 8./ Radies Péter 1766. 9.1 Lukics János 1769. 10./ Firán Miklós 1783. 166 Ma Вас Szerbiában. 167 Ma Selenca Szerbiában. 56
