Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
nyílt oklevelét 1282-ből, amelyben többek közt a következő található:135 „...hogy András, kenézmonostori Simon fia egyrészről, másrészről pedig István, a Duna szigetén levő szentkereszti remeték perjele a káptalan előtt személyesen megjelenvén, ugyanazon András, Simon fia, élőszóval vallomást tett, miszerint ő bizonyos Hattyas nevű, örökségben bírt halastavát, Bodrog megyében, ugyanazon István perjelnek 10 márkáért és egy hordócska borért elzálogosította." Idéz egy másik vallomást is 1332-ből,136 mely a tiszteletreméltó haji Szent Lőrinc káptalan előtt történt. Váradi Péter kalocsai érsek II. Ulászló előtt nyilatkozatot tett,137 miszerint „ez a prépostság már régtől azzal a kiváltsággal élt, hogy a saját és az egyházhoz tartozó jobbágyai soha, semmiféle megyegyűlés bírósága, ispánja vagy alispánja előtt nem kötelesek megjelenni, hanem ki vannak véve az ispánok és szolgabírák mindennemű joghatósága alól, csak a mindenkori érseknek és bíróságának tartoznak engedelmeskedni." Ezt a nyilatkozatot Ulászló Bodrog megyéhez intézte és megtartását megparancsolta 1494-ben. A bácsi káptalan 1436-ban készült okleveléből kitűnik,138 hogy a „Hájszentlőrinc birtok egy nagy út mellett volt, mely Bodrog városához vezet." Igen valószínűnek tartom tehát, hogy ez a prépostság a mai Szond helyén virágzott, ahol egy régi, tágas templom ma is fennáll, Szent Lőrincnek szentelve. Corvin Mátyás királyi oklevelében, 1460-ban139 már nem birtoknak, hanem Hájszentlőrinc városnak nevezi, mint Bodrog megye bírói székét. így nincs kétség, hogy ez a prépostság Bodrog megyében volt. Tehát nem Novoszelo mellett - mint egyesek gondolják - mert ez nem Bodrog, hanem Bács megye része volt.140 LV. A negyedik a Szent István első vértanúról nevezett kői prépostság, melyet Pázmány a Tisza mellé tesz ugyan, de a hely, ahol valaha állott, bizonytalan. De ha tényleges bizonyítékkal nem is mutatható ki, hogy a Tisza mellett feküdt, az már sokkal valószínűbben állítható, hogy ez azonos volt azzal a monostorral, mely először a benedekrendieké volt, majd a Hebron-völgyi Szent Ábrahám kanonokrendé, hogy végül itt keljen életre 1229-ben a szerémi püspökség, amint ezt Saul és Ugrin érsekeknél előadjuk. Ugyanis a monostort, de a prépostságot is nemcsak Szent István első vértanúénak, hanem kőinek is nevezték. Ennek a véleménynek látszólag ellentmond az a tény, hogy a bencéseknek nem szoktak prépostjaik lenni, hanem apátjaik. De hát az első ott lakó szerzetesek kicserélődésével a helyi elöljárók címe is megváltozhatott. De ez csak azon feltevés esetén mondható el, ha nem biztos, hogy Szent István első vértanú kői 135 Kollonich-kéziratok 56. Az oklevélre l. Hazai Oklevéltar 1234-1536. Szerk. Nagy Imre et alii. Bp. 1879. 94. 136 Uo. 54., 70. 137 Wagner: Epistolae 205. 138 Kollonich-kéziratok 261. 139 Uo. 268. 140 A háj szentlőrinci prépostságot - ami Bezdán (a mai szerbiai Bezdan) mellett feküdt - az 1170-1180-as években alapította III. Béla király antiochiai felesége, Chátillon Anna. Később jelentős hiteleshelyi tevékenységet fejtett ki, a társasegyház prépostja pedig a bodrogi főesperesi tisztséget is viselte. L. Érdújhelyi: Kalocsai érsekség 206-208.; Csánki II. 190.; ÁMTF I. 718-719.; Köblös József: Hájszentlőrinc. In: KMTL 251-252.; Koszta: Egyházi topográfia 49-50.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 29. 49
