Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
melyen átkelve a folyó partján egészen addig a helyig jött, ahol az a Dunába ömlik." A frank évkönyvíró ezen évhez hozzáteszi, hogy „mikor pedig látta Károly király, hogy az avarok részéről senki sem mer neki vagy övéinek ellenállni, körüljárta azt a földet, 52 napig gyújtogatott, dúlt, a zsákmánynak se szeri, se száma." Ez a háború nyolc évig elhúzódott. De, amint Einhard írja,89 „maga Károly csak egy hadjáratot vezetett Pannoniába, a többiek kivitelezését fiára, Pipinre, a tartományok elöljáróira, grófjaira és küldötteire bízta... Hogy hány ütközet volt, mennyi vér folyt, bizonyítja a teljesen lakatlanná vált Pannónia, meg a hely, ahol a kagán palotája állott, teljesen pusztaság lett, az emberi ottlétnek még a nyoma sem látszott." Ez az, amit a 796. évnél Károly ugyanezen életrajzírója így ad elő:90 „Pipin, miután a hunokat a Tisza folyó túlsó felére űzte, királyi székhelyüket, melyet... »Ring«-nek hívnak, teljesen lerombolta, a hunok minden vagyonát elrabolta, megint visszatért... atyjához." A kagán palotája Timon szerint91 „abban a nevezetes árokban van, melynek középpontjában a mai Berény van", a Jászságban. Eccardus ellenben ennek az egyházmegyének határai közé helyezi:92 „A hunoknak ez a királyi palotája, melyet a frankok »Hring«-nek hívnak, valószínűleg a Tisza torkolatánál feküdt, ma is mutogatják egy ároknak a maradványait, melyet az újabb írók római alkotásnak tartanak, ez Péterváradtól és a Dunától kiindulva egészen »Koviavzkum«-ig (a mai Földvár) és a Tiszáig nyúlik. Én ezt gyanítom a »Hring«-nek, egy olyan helynek, melyet a Duna és Tisza, valamint egy árok és igen szilárd sáncok tettek erőssé." Innen a kagán, akinek Dacia, Dalmácia, Pannónia volt a hatalmában, könnyebben küldhette utasításait mindenfelé, és hatalmának teljében bekalandozhatott a római birodalomba.93 évkönyv (Annales regni Francorum, qui dicuntur Annales Laurissenses Maiores et Einhardi) vonatkozó helyét pedig l. MGH. SRG. 6. Edd. G. Pertz-F. Kurze. Hannover 1895. 89. 89 A. Duchesnius: Históriáé Francorum coaetanei ... scriptores... I-V. Párizs 1636-1649. II. 98. L. Einhardi vita Karoli Magni. MGH. SRG. 25. Edd. G. H Pertz-G. Waitz. Hannover 1911. 15-16. 90 Ezt nem Einhard, hanem a frank évkönyv írja a 796. évnél. L. MGH. SRG. 6. Edd. G. Pertz-F. Kurze. Hannover 1895. 99. 91 Timon: Imago antiquae... 245. 92 G. Eccardus: Commentarii de rebus Franciáé orientális... I—II. Würzburg 1729.1. 774. 93 Az avar ,,[h]ring"-re, valamint a XXIII. fejezetben említett „római" sáncokra a legújabb, Katona vonatkozó helyeit is ismerő, de Eccardust tévesen Einhardra értelmező szakirodalom: Makkay János: Avarus, hringus, Salanus. Bp. 1996. 5—38. 37
