Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
IV. § Az avarok XXXVI. iként az avarokat abaroknak is, úgy fejedelmüket is majd „kagán"-oknak, majd „baján"-oknak nevezik. Otrokócsi szerint77 a kagán szót az avarok a szomszédos perzsáktól és törököktől kölcsönözték, akiknél a „khaighan" nagykirályt jelent. Az avarhunok másik szavát, a „baján"-t, tiszta magyar eredetűnek tartja,78 amelyet ma is használunk összevonva: bán, latinul banus, megfelel a baján-nak, a magyar „baj" szóból a baján annyi mint „bajos". Egyébként a görög és latin írók az avarokat mindenütt hunoknak nevezik. Menandros igazi nevükön „Varchonitá"-knak mondja őket, amelyből a Várkony szó számos magyar helynévben benne van. Ezek ősi lakhelyét és vándorlását Euagrios így írja le:79 „Az avarok a szekereken tanyázó szkíták egyik nemzetsége, akik a Kaukázuson túl fekvő rónákon laktak. Mivel a szomszéd türkök súlyos károkat okoztak nekik, otthagyva lakhelyüket, feleségestül, gyerekestül mindnyájan a Boszporuszhoz jöttek." Aztán a Fekete-tenger menti lakhelyüket is otthagyva, tovább vonultak előre, állandó harcban a közbeeső barbár népekkel. Végül pedig a Duna partjaihoz érve követeket küldtek Justinushoz. Ez pedig - az egykorú Menandros tanúsága szerint80 -Justinianusnak tett jelentést, aki utasította, hogy annak a népnek követeit küldje hozzá Bizáncba. Az avarok egy Candich nevű férfit választottak a küldöttség vezetőjének. Mikor ez a császárhoz érkezett, így beszélt: „Itt van a világ legvitézebb és legpusztítóbb népe, amely rendelkezésére bocsátja magát, vagyis az abarok, a legyőzhetetlen és verhetetlen faj, amely képes minden ellenségét elűzni, és teljesen megsemmisíteni." Abban az időben a császár már nagyon legyengült, nem számíthatott hosszabb életre -valóban nemsokára meg is halt -, megköttette tehát a szerződést. XXXVII. Ebből tehát megértjük, hogy az avarok Európába való költözését kb. 564-re kell tennünk, ez után jött Justinianus halála, a föntebb említett háború a gepidákkal pedig már II. Justinus uralma alatt történt. Amint a hunoknál is megjegyeztük, kevéssé érdekel bennünket, vajon Justinus, vagy Severini állítása szerint81 Phokas alatt szállták-e meg az avarok Pannoniát. Mi csak ezt a vidéket, a kalocsai egyházmegye területét tárgyaljuk. Ezt pedig - mint föntebb láttuk - az avarok szerezték meg maguknak, miután a gepidákat II. Justinus uralkodása kezdetén leverték. 77 F. Foris Otrokócsi: Origines Hungaricae... I—II. Franeker 1693.1. 169. 78 Uo. 172. 79 História Ekklesiastiké 5. könyv 1. fejezet. L. The Ecclesiastical History of Euagrios. Ed. J. Bidez-L. Parmentier. London 1898. 196. 80 Velencei kiadás 67. Párizsi kiadás 99. L. Menander 442., 450., 452. 81 J. Severini: Pannónia veterum monumentis illustrata cum Dacia Tibissana. Lipcse 1770. 319. Vö. az I. rész előszavával. Ж 34
