Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
I§ A metanaszta jazigok XIV. '-^tolemaios a Duna-Tisza közére helyezi a metanaszta jazigokat,36 akiket a Peutinger-táblák, kóbor „szarmaták"-nak, Strabo szarmatáknak, melléknevükön jazigoknak,37 Ammianus jazigoknak, a szarmaták egy részének, 38 Plinius szarmata jazigoknak nevez, aki a Pathissusnál megfutamították a dákokat.39 Hogy ez mikor történt és a dákok meg a jazigok előtt mely népek laktak ezen a vidéken, egyetlen történetíró sem említi. Ebből kitűnik, mily szükséges és hasznos a történelem. Ennek segítsége nélkül nem tudjuk, hogy kb. négyezer év alatt mit műveltek az emberek akár itt, akár másutt. Timon40 úgy véli, hogy a jazigokat a római birodalom halároszlopai miatt hívták metanasztáknak. Mert bár szomszédai voltak a rómaiaknak, ezek egyáltalán nem igázták le őket. Egy másik okát is sejteti azonban ennek az elnevezésnek: „a Dunán való gyakori átkelés miatt". Ez közelebb áll az igazsághoz, ha megnézzük ennek a szónak a gyökerét. Metanaszta ugyanis a metanasténoo-ból származik, ami annyit jelent: „talajt cserélni, vándorolni, kóborolni". Ezért nevezi a Peutinger-tábla a metanaszta jazigokat kóbor szarmatáknak. Tudniillik ezek a jazigok, akik Ptolemaios szerint hajdan a Maeotisnál laktak, ide költözve lakhelyet változtattak. Ezeket így említi Ovidius:41 „Avagy mit csinálnak a szarmaták, vagy a vad jazigok?" Ezt az elnevezést az említett Timon az „iazic" szóból származtatja, mely nyelvet jelent. Severini János állítja, hogy a szarmata nyelv vitán fölül a mai szláv nyelv anyja.42 Szalágyi ellenben gall eredetet és nyelvet tulajdonít nekik,43 elfogadva Prokopios görög író tanúságát: „Az előző időkben igen sok gót nemzet volt és ma is van,44 de ezek között a gótok, vandálok, vizigótok és gepidák számban és tekintélyben is kiemelkednek. Hajdan a szarmatákat „Melanchlaeni"-nak is szokták hívni, sőt a gótok közül néhányan maguknak tulajdonították ezt a nevet. Hiszen 36 3. könyv 7. fejezet. L. Claudius Ptolemaeus: Geographia. Ed. C. F. A. Nobbe. Lipcse 1845-1887.1. 37 7. könyv. L. The Geography of Strabo. With an English translation by H. L. Jones. London 1924. 215. Katona azonban téved, az ókori auktor e helyen nem azonosítja a jazigokat a szarmatákkal. 38 Katona az 1. könyvet adja meg hivatkozás forrásául, de ez biztosan téves, hiszen Ammianus Marcellinus müvének csak a 14-31. könyve maradt korunkra. 39 História naturalis 4. könyv 12. fejezet 25. szakasz. L. С Plinii Secundi Naturalis História. Ed. D. Detlefsen. I. Libril-Vl. Berlin 1866. 183. 40 Timon: Imago antiquae... I. 13. fejezet 53. 41 Epistulae ex Ponto 1, 2, 79. L. Publius Ovidius Naso: Tristium libri V. Ex Ponto libri IV. Edd. R. Ehwald-F. W. Levy. Lipcse 1922. 178. 42 J. Severini: Commentatio historica. Sopron 1767. 18. 43 S. Salagius: De statu ecclesiae Pannonicae. I—VII. Pécs 1777-1800. I. 198. 44 A vandál háború I. könyv 2. fejezet. L. Procopii Caesariensis opera omnia 1. De bellis libri I-IV. Edd. J. Havry-G. Wirth. Lipcse 1962. 311. 18
