Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt

mert akkor már István következett Acha után. Eleinte Koller is úgy vélekedett,10 hogy az esztergomi érsekek sorában Acha után Istvánt kell beiktatnunk, de azután helyesbítette ezt a véleményt és fent említett levelében írja: „...a csomót, melyet Acha érsek kötött, így vágom el: 1093-ban István volt az esztergomi érsek, az 1093-as oklevél tanúsága szerint. Ezt nem megelőzte, hanem valószínűleg még ugyanabban az évben követte Acha, aki alatt a bácsi érsekséget és a zágrábi püspökséget alapították. Vedd tekintetbe, hogy Acha érseket illetőleg 1093 előtt semmi írásos okmányra nem támaszkodhatunk." Pedig támaszkodhatunk, de rosszul támaszkodnak azokra az okmányokra, amelyekben Fábiánt jelölik meg az 1085. és 1093. évnél, mint bácsi érseket, azoknak a véleménye alapján, akik a zágrábi püspökség születését mindkét évnél rosszul rögzítik. Már kimutattuk, hogyan s miként nem engedhető meg egyik vélemény sem. Egyúttal kimutatjuk, hogy Acha nem helyezhető István elé. Mivel pedig ezt az Istvánt metropolitai város érsekének nevezik, sőt döntő tényezőül tegyük hozzá, hogy „esztergomi"-nak, világosan int bennünket arra, hogy akkor egyetlen érseki város volt, így tehát bácsi érsekség sem létezett 1093 húsvét vasárnapja előtt. VI. Ezek megvitatása és elsimítása után semmi akadálya sincs annak, hogy Szent Lászlót ismerjük el a bácsi érsekség és a zágrábi püspökség alapítójának.11 Azt a nehézséget, mely a Szent László halála után Lőrinc esztergomi érsek által tíz tartománybeli püspök részvételével tartott zsinat címe által látszólag fölmerül, az említett Koller a következőképpen oldja meg:12 „A Lőrinc-féle zsinat egész címe alaptalan, de Péterfy és Pray mégsem úgy költötték, hanem a zsinati határozatok régebbi kiadásából - aminő Wechel hannoveri kiadása 1605-ből - egyszerűen lemásolták." Megnézte a pozsonyi társaskáptalan^könyvtárában levő legrégibb kódexet, mely ennek a zsinatnak határozatait tartalmazza, és megerősíti, hogy az a fölirat nincs rajta.13 Tehát a kiadó költötte ezt a címet, abban a hiszemben, hogy a bácsi érsekség akkor még nem létezett, tehát minden magyarországi püspök az esztergomi érsek alárendeltje volt. Az sem rontja le ezt a véleményt, ha elfogadásával a Szent István által alapított tíz püspökségbe az esztergomi érsekséget is bele kell számítani, bár a breviáriumok ennek ellentmondanak. Az igen éles elméjű Koller erre a nehézségre azt mondja: „A breviárium szövegei az ősi életrajzoktól eltérnek." Ezért - fönntartva Szent Lászlónak a bácsi érsekséget - igaz a corsendoncki kódexnek az ő legendájában tett bizonysága: „Két püspökséget is rendelt."14 Ugyanis „igazi nevén minden érsekség püspökség", amint a tudós szerző megjegyzi. 10 Koller 1.174. 11 Ma már többnyire azt vallják, hogy Szent László király nem önálló érsekséget alapított Bácson, hanem csak áthelyezte ide a kalocsai érsekség székhelyét (bővebben l. alább). A zágrábi püspökség alapítását a kutatók általában 1090-1095 közé helyezik. Összefoglalóan l. Kristó: Vármegyék 305., 446-451. Vö. még az előszóval. 12 1796. július 12-i levelében. A szinódus időpontjának és vitatott címfeliratának kérdésre l. Jánosi: Esztergomi zsinat 27-28. 13 Koller II. 382. Még l. a 290. és 292. jegyzeteket. 14 Katona véleményével szemben valószínűbb, hogy a zágrábi és a váradi püspökségre gondolt a Szent László-legenda szerzője: SRHII. 519. 3.jz. 12