Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
CCC. Mivel Gergelyt a sok államügy másutt is igénybe vette, nehogy az érseki egyház az ő távolléte alatt valamiben hiányt szenvedjen, a római Batthyány-kéziratok szerint 1511-ben Máté választott püspököt segédpüspökként maga mellé vette. A jóságos főpásztor igen veszélyes helyzetbe jutott, mikor a keresztesek Kalocsán is, Bácson nagy számban gyűltek össze.1120 Mikor a töröktől való félelem, akik ellen toborozták őket, elmúlt, parancsot kaptak a hazatérésre és eddigi munkájuk folytatására uraiknál, de ők arra jutottak, hogy a török elleni fegyvereket a nemesség ellen kell fordítani. Lőrinc ceglédi lelkész megszállta embereivel Bács megyét.1121 Miután Dózsa Györgyöt, a lázongók fővezérét legyőzték és szörnyű kínzással kivégezték, Istvánffy szerint,1122 „Lőrinc pap a csatából megmenekülve Bács megyébe igyekezett és ott a kalocsai földön Hosszú Antal fölkelővezérrel a szerencsétlenül megkísérelt háborús terveket megint felújították és forradalmat terveztek. Ugyanis Antal útközben értesülve György és társai uliciai vereségéről, csapataival Kalocsa felé húzódott vissza." Bánffy Jakabot küldték ki leverésükre, „aki néhány nappal később Bácsra érkezett. Itt értesült, hogy azok nem messze Apátitól táboroznak. Erre tőlük kétezer lépés távolságra vert tábort. Csak egy éjszakányi pihenést engedélyezett katonáinak, azután hadrendben ellenük indult... A nekivadult emberek olyan elszántsággal és olyan harci vággyal csaptak össze, hogy több mint két órán át egyik fél javára sem mutatkozott győzelem. Végül Antal lovát golyó járta át, a mieink pedig kört formálva bekerítették, és foglyul ejtették". Tehát a mi egyházmegyénk is színhelye volt ennek a szerencsétlen háborúnak. Horváth azt állítja, hogy Gergely érsek is a zavargók kezébe esett és pénzen váltotta meg magát. De Istvánffy erről nem tesz említést. A parasztháború befejezése után 1515-ben Miksa császár és Ulászló király házassági szerződésről tárgyaltak. A fő tárgyalófelek közé bevették gróf Frangepán Gergely kalocsai érseket, Magyarország kancellárját is.1123 II. Lajos uralkodása alatt Bács azzal lett híressé, hogy két országgyűlést tartottak ott, 1518-ban és 1519-ben, és ezeken Gergely kalocsai érseket a belső királyi tanácsosok közé sorolták. CCCI. Egy régi, 1519-ből való kéziratban a következő említésre méltó dolgot olvastam: „Vásárhelyi János kalocsai kanonok tiltakozása a káptalan nevében az ellen, hogy a kalocsai érsek beleegyezését adja, a hiteles helyek pedig bizonylatot állítsanak ki arról a megegyezésről, amelyet hajdan István olvasókanonok, Újfalvi Benedek és Zalai András kanonokok a kalocsai káptalan tudta nélkül, de mégis az ő nevében, kötöttek a Szerem megyei Rednek és Szentpál községek polgáraival, mely szerint azon polgárok a kalocsai káptalannak járó teljes tized helyett minden hordó bor után csak egy aranyforint ötödrészét tartoznak tized fejében a káptalannak fizetni." Említés történik itt a bácsi káptalan jelentéséről, a bácsi érsekség várának visszaadásáról Frangepán kalocsai érsek 1520-ban bekövetkezett halála után. Ezért helyesbíteni kell Istvánffyt, aki azt állítja, 1120 Uo. 713., 715. Az idézett kútfők Istvánffy Miklós történeti munkájának vonatkozó részei (V. könyv). 1121 Uo. 720., 734., 739. Az idézett kútfőhelyek Istvánffy Miklós történeti munkájának vonatkozó részei (V. könyv). 1122 Uo. 743. L uo. 1123 Uo. 871., 872., 892., 898., 905. Az idézett forráshelyek megintcsak Cuspinianus naplójából valók (l. az 1118. jegyzetet). 283
