Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

könyvek nyomtatására fordítják, elhatároztam, hogy egy ilyen méltó és kimagasló mesterségbe fogok erőmnek megfelelően... Ezért, amikor Isten jóságából vágyamnak megfelelően valamelyest előrehaladtam, s a te pártfogásodtól sürgetve a nemes Magyarországba jöttem... egy hatalmas, napokat emésztő munkát vállaltam, azaz Pannónia krónikájának kinyomtatását... De mikor azon gondolkoztam és meghánytamvetettem magamban, kihez irányítsam serény munkám első és számos napon át kidolgozott termékét, rajtad kívül, nagyon tisztelendő uram, senkit sem találtam. Hiszen te igen sokat tettél értem és vállalt munkám nélküled sem összeállítható, sem teljesíthető nem lett volna. Fogadd el tehát ezt a kis művet, amelyet bizonyos jogcímen kegyelmességednek ajánlok." Tehát ezen László bőkezűségéből előbb volt nyomda Budán, mint Bécsben. De a kalocsai egyház nem sokáig örvendhetett ennek a művelt érseknek, mert az 1502. éven túl sehol sem említik.1108 1108 Vingárti Geréb László érsek a Kacsics nemzetségből származó, a XIV. században Erdélybe kerülő (s a famíliának előnevet adó Fehér megyei Vingártot megszerző), ott szász gerébi tisztséget szerző előkelő nemesi családból származott. Apja, János (f 1472) erdélyi alvajda, majd alkormányzó Hunyadi János feleségének húgát, Horogszegi Szilágyi Zsófiát vette feleségül, így gyermekei a későbbi Mátyás király anyai ági unokatestvérei lettek. Az érsek 1450 táján született, két fivérét ismerjük, Mátyás horvátszlavón bánt (f 1493) és Pétert. Ez utóbbi uralkodóvá lett unokatestvérének bizalmi embereként még fivérei tisztségeinél is jelentősebb posztokat töltött be (erdélyi vajda, ajtónállómester), s miután Mátyás halála után Corvin János ellenében II. Ulászlót támogatta, országbíró lett, majd életét az ország nádoraként fejezte be (1503) (a családra l. E. Kovács Péter: A Hunyadi-család. In: Hunyadi Mátyás 45.). László érsek 1466-ban az itáliai Ferrarában tanult, majd hazatérte után Mátyás király nagybányai plébánossá nevezte ki, de a város nem fogadta el személyét. 1475-1476 között az erdélyi egyházmegye kormányzója, majd 1476. szeptember 26-tól pápai kinevezéssel püspöke volt. (Pappá azonban csak 1498-ban szenteltette magát). Abból a célból, hogy az uralkodó befolyást gyakorolhasson a hazai szentszéki bíráskodásra, 1484-ben magyarországi, 1485-ben pedig az összes, Mátyás uralta területre pápai oldalköveti (legátus a latere) kinevezést eszközöltek ki számára. Unokatestvére halála után fivéréhez hasonlóan nem rokonát, Corvin Jánost, hanem II. Ulászlót támogatta. A Váradi Péter halálával megürült kalocsai érseki székbe 1501-ben helyezte át a király, 1501. október 3-án már Bácsott tartózkodott, pápai megerősítést 1502. február 14-én nyert. Itteni főpásztori működése rövid ideig tartott, fennmaradt 1502. július 20-án kelt végrendelete, halála öt nappal később következett be, s a Valkó megyei Atya (ma Sarengrad Horvátországban) ferences monostorában temették el. Abban téved Katona, hogy ő lett volna Hess András budai nyomdász mecénása, ma már tudjuk, hogy ezt a szerepet Karai László budai prépost (1468-1487), személynök töltötte be (személyére összefoglalóan l. Köblös: Egyházi középréteg 299-300.). Geréb László érsekre még l. Erdújhelyi: Kalocsai érsekség 98-106.; Temesváry: Erdély püspökei 412-448.; Mályusz: Egyházi társadalom 195-196.; Udvar dy: Kalocsai érsekek 403-407. Katona még nem ismerte azon adatokat, amelyek Geréb érsek pápai kinevezés előtt elhunyt utódáról szólnak. Kálmáncsehi Domonkos 1432-ben született a Somogy megyei Kálmáncsehi mezővárosban polgári szülőktől, majd 1450-ben a bécsi egyetemen tanult. Egyházi pályájának java része Székesfehérvárhoz kötődött (1459-től kanonok, 1462-től a Szent Miklós-társaskáptalan, majd 1474-től a királyi főtemplom prépostja volt, s több apátság kormányzóságát is megszerezte). Mátyás alatt nem túl jelentős diplomáciai küldetéseket végzett, II. Ulászló alatt azonban már fontosabb feladatokat kapott: 1495-től váradi püspök, a királyi személyes jelenlét bíróságának helytartója volt, s részt vett a királyi jövedelmek ellenőrzésében. 1501-ben - Geréb László helyett - erdélyi püspök lett, majd 1503-ban néhány kútfő kalocsai érsekként említi, de a szentszéki megerősítést már nem érte meg. Jeles 280