Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
érseki tisztébe, amely most tisztelendő Péter úrnak, a nevezett egyházak utolsó, igazi, törvényes és közvetlen birtokosának halálával jogilag és ténylegesen üresen áll, áthelyeztük, megválasztottuk és kineveztük és neki adományoztuk és juttattuk az érsekséget a jog szerint és régtől fogva megillető és hozzá tartozó várakkal, városokkal, falvakkal, jövedelmekkel együtt, sőt áthelyezzük, megválasztjuk, kinevezzük, megerősítjük jelen írásunk erejével. Ezért nektek, híveinknek, a tisztelendő és tiszteletreméltó káptalanoknak, az összes papságnak és népnek erősen megparancsoljuk és meghagyjuk, hogy mostantól ezután nevezett Geréb Lászlót törvényes és igazi főpásztorotoknak és uratoknak tartsátok, ismerjétek el és neki mindenben és mindig mutassátok be és tanúsítsátok iránta a köteles tiszteletet és engedelmességet..." Az évszám itt hiányzik, de könnyen megtudhatjuk Ulászló más leveléből, melyet 1501-ben VI. Sándornak írt és benne más püspöki változásokat jelent, mint ahogy Domonkos váradi püspököt Erdélybe helyezte át:1102 „Szentséges Atya, az erdélyi püspökség megüresedése folytán, mivel a Krisztusban tisztelendő atyát, Geréb László urat, a kalocsai érsekségbe helyeztük át..." CCXCVII. Ámbár itt világosan látszik, hogy Ulászló már 1501-ben kinevezte Lászlót kalocsai érseknek, de csak a következő évben kapta meg a pápai megerősítést, amit a Batthyány-kéziratok mutatnak: „1502. február 14. László erdélyi püspököt áthelyezik Kalocsára Péter elhalálozása miatt." Csodálatos azonban, hogy Lászlót a pápa már február 14-én megerősítette, Ulászló egy május 18-án kelt levele címében mégiscsak „kérelmezett"-nek mondja:1103 „Krisztusban tisztelendő atyának, vingárti Geréb László kalocsai kérelmezett érseknek." (Azt kérte a király, hogy ne rója fel hibájának, hogy a köteles szerződést még nem tudta kiegyenlíteni.) „Kelt Budán, a Pünkösd ünnepe utáni legközelebbi szerdán, 1502."1104 Vagy a pápai megerősítés érkezett meg később, vagy a palást feladását végezték el megkésve. A vingárti előnevet a Gerébek a Gyulafehérvártól nem messze eső faluról kapták.1105 László 1473-ban budai prépost volt, amikor is Mátyás a neissei gyűlésre küldte a lengyelekkel kötendő békeszerződés ügyében, ez Dlugoszból kikövetkeztethető, aki azonban Geréb helyett tévesen Garat írt.1106 Ő volt a kezdeményezője a Budán alapítandó könyvnyomdának, Hess András nyomdász így jelentette neki a „Magyar krónika" 1473-ban Budán történt kinyomatását:1107 „Tisztelendő László úrnak, a budai egyház prépostjának, apostoli főjegyzőnek, a felséges Mátyás király alkancellárjának. Tisztelendő Uram! Amikor az elmúlt időben Itáliában tartózkodtam, láttam, hogy mekkora hasznára és díszére vannak az emberi nemnek azok a nagy tehetséggel rendelkező férfiak, akik isteni szorgalmukat 1102 Uo. 298. 1103 Uo. 328. 1104 Május 18. 1105 A. Szeredai: Series antiquorum et recentiorum episcoporum Transsilvaniae. Károlyfehérvár (Gyulafehérvár) 1791. 175. Vingárt ma VingardRomániában. 1106 13. könyv. L. Dlugosz: Opera omnia XIV. 578. Az adat Karai Lászlóra (személyére l. az 1108. jegyzetet) vonatkozik. 1107 L. Chronica Hungarorum. Hasonmás kiadás. Bp. 1973. 279
