Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
és küldött levelére abban engem megerősítettek... Mivel tehát az apátság nyugodt és békés birtokában voltam egész addig, míg vetélytársaim irigysége és gonoszsága az előre elkészített hálóba nem sodort és erőszakos kéz az érsekséget azzal együtt elragadta tőlem, elgondolhatja tisztelendő atyaságod, Isten és annak igazsága szerint, hogy én, ha egy csöpp eszem van, jogom visszaszerzéséért sarkamra állok..." Egy, a bácsi várból 1491. október 9-én írt levélben az aleriai bíborosnak is figyelmébe ajánlotta az ügyet.1002 Ezen a napon több levelet írt, de már Szatáról, a Szent Pál kastélyból először Ascanio bíborosnak, a sienai bíborosnak, egy névtelennek és Feliciusnak,1003 továbbá Báthori Miklós váci püspöknek, kérve, hogy járjon közbe az aleriai bíborosnál.1004 Majd örömmel hallotta, hogy Rómába hívják, s mindjárt írt is erről december 27-én a váci prépostnak, Báthori István erdélyi vajdának, s magának Ulászló királynak:1005 „Mindig óhajtottam és óhajtom, szívem egész vágyával, hogy megjelenjek Őszentsége lábai előtt és egyedül magam adjam elő az én igaz ügyemet Ő Apostoli Szentsége és a szentséges római egyház főtisztelendő bíborosai szent testületének színe előtt. Ezt annyival is szükségesebbnek tartottam saját magam megtenni, mert ahány követet csak kijelöltem Őszentsége lábaihoz és érdemben tájékoztattam őket ügyemről, azoktól mindig megtagadták és elzárták az odautazást..." A számos levélből, melyeket Ulászló király Péter ügyében VIII. Incének, VI. Sándornak, sőt a bíborosoknak is írt, kitűnik, hogy ő tényleg nem utazott Rómába, sem az apátságot nem kapta vissza 1494 előtt. CCLXXXII. Hogy Péter a kalocsai egyház többi jogait is megóvja, testvérét, Mátét Prágába küldte Ulászló királyhoz és ez alkalommal jóindulatába ajánlotta Purtha cseh főbírónak.1006 Majd magasztalta Schellenberg Jánost, akinek jóindulatáról Máté visszatérése után beszámolt neki.1007 Ezek arra bírták Ulászlót, aki megparancsolja, hogy Bács, Csongrád, Bodrog és Szerem megye nemesei fizessék meg Péter érseknek a jogos tizedet:1008 „Ulászló... Krisztusban tisztelendő atyánk, Péter kalocsai érsek úr, a mi hívünk súlyosan panaszkodott nekünk, hogy van néhány nemes és más birtokos ember, akik vonakodnak megfizetni a teljes és jogos tizedet jószágaik után, úgy, ahogy elődei, a káptalan és Bács, valamint a többi megyék összes nemesei régtől fogva egymás között megállapodtak és ahogy a jogos tizedek kötelező megfizetése ügyében kiadott kiváltságlevelek előírták, valamint néhai István, Gábor és György érsekek alatt szokásban volt az ilyen tizedek beszolgáltatása, némelyek a rác szertartás hitvallásának ürügyével, mások előrángatott kitalálásokkal akarják magukat kivonni a tized 1002 Uo. 298. L. uo. 225-229. A levél címzettje a római Szent János és Pál egyház áldozópap bíborosa, a korzikai Aleria püspöke, Andrea Delia Porta volt. 1003 Uo. 303-308. L. uo. 230., 231-232., 233., 223. A levelek címzettjei: Ascanio Sforza bíboros (1484-1505), Francesco Todeschini Piccolomini bíboros, sienai püspök, a Katona által névtelennek tartott címzett a nápolyi bíboros érsek lehetett, Felicius pedig Váradi római ügyvivője volt. 1004 Uo. 317. L. uo. 214-217. A levél címzettje, Báthori Miklós, jeles humanista, Váradi barátja, 1475-1506 között a váci egyházmegye püspöke volt. 1005 Uo. 321-327. L. uo. 177-179., 173., 111-112. A váci prépost a jeles humanista, Ilkus Márton volt. 1006 Uo. 302. L. uo. 235. 1007 Uo. 310. L. uo. 277-278. A levél címzettje, Schellenberg János, II. Ulászló csehországi kancellárja volt. 1008 Uo. 311. L. uo. 207. 263
