Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
annyira megnyerte tetszését, hogy legfőképpen őt szánta György utódának... Tehetségével, szorgalmával és becsületességével igen rövid idő alatt a király belső emberei és tanácsosai között vezető szerepet ért el." Hogy Mátyás kegyében Péter kiváló helyet foglalt el, kitűnik egy másik, az aragóniai bíboroshoz küldött levélből, melynek vége felé a következőképpen fejezi ki véleményét erről az érsekről:972 „...kérjük atyaságodat, szíveskedjék szorgalmazni és együttműködni abban, hogy a kalocsai érsek ama megbízatása az előbbi formában történjék, hogy ti. a kalocsai érsek úr a veszprémi püspökkel együtt végezzen nyomozást az exemptek ügyében és mindketten egyformán írják meg hűségesen Őszentségének, amit megtudtak. Mi ugyanis ebben a kettőben bízunk és tudjuk, hogy amit megtudtak, hűségesen meg fogják írni Őszentségének." Citta de Castello püspöke, a szentszék magyarországi követe is magasztalja mindkettőt IV. Sixtushoz írt levelében a következő szavakkal:973 „...Több dolgot előadtam számos és méghozzá igen magas állású főpap, a kalocsai érsek és mások tanácsában, akik oly tisztelettel vannak az apostoli szentszék és Szentséged iránt, hogy senki fölül nem múlhatja őket. Hazatérésem után ezt bővebben ki fogom fejteni, de nem mulaszthatom el a szentéletű aggastyán, a veszprémi püspök (Vetési Albert) dicséretét sem és ki kell emelnem életszentségét, aki olyan alázattal van Szentséged iránt, mintha az Istenről beszélne..." Ugyebben a levélben azt mondja:974 „...a kalocsai érsek nyelvben és tehetségben kiváló." Egy másik, a pápához írt levélben ugyancsak Pétert dicséri:975 „A kalocsai érsek az ő (Mátyás király) szeme, és valóban, a legjobb tehetségű főpap és nem dadogó nyelvű." A leveleket pedig így keltezi: „Ma, azaz 1483. december 13-án." Néhány nappal előbb, november 30-án egyesítette IV. Sixtus az érseki háztartással a bácsi egyházmegyei péterváradhegyi, Boldogságos Szűz Máriáról nevezett ciszterci apátságot, amint a Batthyány-kéziratok jelzik. CCLXXV. De, ó, micsoda fordulat! Aki még ebben az évben Mátyás király „szeme" volt, a következő, 1484. évben már börtönbe került és míg a király élt, nem is szabadult ki fogságából. Mi volt az oka ennek a hirtelen fordulatnak és hosszú fogságnak? Az írók különféleképpen vélekednek. Révay Péter abban az okiratban keresi az okát, mely Mátyás királynak Bajazid török szultánnal öt évre kötött fegyverszüneti szerződését tartalmazta és amelyet Péter érsek rosszul írt le, mivel a szerződés pontjai közé a két tartományt: Moldvát és Oláhországot nem írta bele. A szultán pedig, mivel ezekről az írásban nem történt óvás, két igen híres várat: Kiliát és Akkermannt megszállta és utána mentegetőzött, hogy semmit sem tett a békeszerződés ellenére és megküldte azt Mátyásnak. „Mátyás elkeseredett a levél miatt - beszéli el Révay976 - és amikor megtudta az okirat hibáját, ami akár hanyagságból, akár feledékenységből, cselszövésből vagy bármi más esetből történt, de Péter kancellár, kalocsai érsek követte 972 Katona: História eritica XVI. 349. 973 Uo. 508. Bartolomeo Maraschi Citta de Castello-i püspök 1483-1484-ben volt pápai követ Mátyás udvarában. L. Fraknói: Szentszék II. 173-180. 974 Uo. 513. 975 Uo. 533. 976 Schwandtner: Scriptores II. 683. 256
