Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

indított összeesküvés elfojtásában, melyről Bonfini azt állítja,934 „hogy olyan erős és sikeres volt, hogy a távolabbi Magyarországon Gábor kalocsai érseken, Mihály nádoron s néhány főúron kívül senki sem volt, aki a királytól a lengyelhez (Kázmér) nem pártolt volna." Hogy tehát Mátyás megnyerje magának Vitéz János esztergomi érseket, többedmagával elvitte Gábor érseket Esztergomba 1471-ben.935 Hogy kik voltak Gábor társai ebben a nagyszabású ügyben, az egyezség bevezetése így mutatja:936

„Mi, Gábor választott és megerősített kalocsai [érsek], János egri püspök, gúti Ország Mihály, Magyarország nádora és Szapolyi Imre örökös szepesi gróf, emlékezetül adjuk, hogy... a mi király urunkat és János esztergomi érsek urat mint bírák és közvetítők, az alul írt cikkelyekben, a két fél becsületével és esküjével megerősítve egyetértésre hoztuk. Kelt Esztergomban, 1471-ben, a Szent Tamás ünnepe előtti csütörtökön."937

Majd azután a lebonyolításról Budán 1472-ben készült egyezséglevelet ugyanő írta alá938

mint a „kalocsai és bácsi egyházak választott és megerősített érseke, királyi fő- és titkos kancellár." Ugyanebben az évben Mátyás megengedi neki, hogy a Dráva mellett egy kastélyt építtethessen:939

„Mi, Mátyás... emlékezetül adjuk... hogy kedves hívünk, Krisztusban tisztelendő atyánk, Gábor, a kalocsai egyház érseke, fő- és titkos kancellárunk kérésére... főképpen országunk alsó részeinek védelme és előnye érdekében, helyesnek és megengedhetőnek tartottuk, hogy Dráva menti birtokainak egyikén, ahol ő megfelelőbbnek tartja, egy kastélyt, azaz fa- vagy kőerődöt építtethessen, bástyákkal, falakkal, védőárkokkal és más szükséges épületekkel együtt. Kelt Budán, 1472-ben, a dicsőséges Szűz látogatásának ünnepén, uralkodásunk 15., koronázásunk 9. évében."940 CCLXVIII. II. Pál halála után 1471. augusztus 9-én IV. Sixtust választották pápává. Ez így címezi levelét, melyben a domonkosoknak megengedi, hogy Zágrábba költözzenek:941 „...tisztelendő testvérünknek, a kalocsai püspöknek, 1473. április kalendae-jének 11. napján."942

De hogy ki volt ez a kalocsai érsek (nem püspök), azon lehet töprengeni, mert a római iratokban azt olvassuk: „János kalocsai érsek 1462., 1466., 1469." Ugyanott áll, hogy Cebaldini vagy Ubaldini Naldi Julián „1473. szeptember 20-án kalocsai érsek lett János elhalálozása miatt." Viszont a magyar történelmi forrásokból megállapítható, hogy az előző években István, s a következőkben Gábor volt a kalocsai érsek. Pray úgy gondolja,943 hogy a kéziratba hiba csúszott be és segédpüspököt kellett volna írni. Gábor ugyanis 1475-ben egy saját kezű királyi 934 IV. tized 3. könyv. L. Bonfini W/l. 40-41. 935 Katona: História eritica XV. 590. L. uo. 43. 936 Uo. 511. L. Török János: Magyarország prímása. (Közjogi és történeti vázolat). Esztergom 1859. II. 79-81. 937 December 19. 938 Katona: História eritica XV. 559. 939 Eredeti. 940 Július 2. 941 Katona: História eritica XV. 627. 942 Március 22. 943 Pray: Hierarchia II. 77. 249