Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

már örvendhet az ördög hálójából való kiszabadulásának. Hogy pedig a nevezett egyházmegyében effajta eretnekség többé föl ne üthesse fejét, a városokban és helységekben megfelelő őröket jelölt ki, hogy azok gondosan vigyázzanak az ilyen ügyekre. Maguk az eretnekek megerősítették, hogy, ha Szentséged Jakab testvér személyében erről az egyházmegyéről nem gondoskodott volna oly gyorsan és üdvösen, már készek lettek volna fegyvert fogni és megkísérelni a főpapokat a papsággal együtt keserves halálba küldeni és utána, éppúgy mint Csehország egyes vidékein, minden jövőbeni törvénytelenségre hajlamosabbak lettek volna. Ezért, jóságos atyánk, lábaihoz borulva alázattal kérjük Szentségedet, aki egyenlő mértékkel tudja mérlegelni a gonoszok sértéseit és a jók érdemeit, hogy Jakab testvért ilyen és ekkora dicső érdemiért olyan kedvezésben részesítse, hogy hatalmas munkájában az anyaszentegyház becsületére és a lelkek javára naponként nagyobb dolgokat legyen képes vállalni... Kelt 1436. december 4-én." Ebből kitűnik, mennyire le van kötelezve ez az egyházmegye a szerafikus rendnek, melynek növendéke a huszitákat itt oly szerencsésen elnyomta. CCXLVI. Jakab testvér érdemeit ugyancsak magasztalja Jakab szerémi püspök 1437-ben IV. Jenő pápához küldött levele, amelyben említést tesz egyházmegyéje csekély terjedelméről és saját lakóhelyéről:873 „Jelenteni akartam szentségednek, miszerint Marchiai Jakab testvér, tisztelendő szerzetes atya... a minap néhány szerzetestársával a mi elég kicsiny egyházunkba és egyházmegyénkbe érkezett, mely az ország határvidékén, az eretnek és katolikus hittel szembenálló szerbek között van... Kelt a bán monostorában (Bánmonostra vagy Banostra), vagyis a mi lakóhelyünkön, 1437. március 15-én." Wadding megerősíti, hogy neki birtokában van „György bácsi általános helynök"-nek is egy levele, melyben kérve kéri Jakab testvért, hogy jöjjön hozzá, ez azt mutatja, hogy Bácsnak a kalocsaitól külön általános helynöke volt és hogy a szerémi püspök megyéspüspök volt. Wadding elbeszéléséből az is kitűnik, hogy a Bánostrával szomszédos Kamonc város nem a szerémi egyházmegyéhez tartozott:874 „Szokás szerint voltak az eretnekeknek pártfogóik, akik a foglyokat kiszabadították a bírák kezéből. Bálint papot, a bekcsényi plébánost, bebizonyított eretneket és más három eretnekségbe visszaesőt János bírónak adta át büntetés végett. Azonban egy másik Bálint és barátai Kamonc városban, a kalocsai egyházmegyében, feltörték a börtönöket, kihozták onnan, a bírót hivatalos ügyködése közben karddal megtámadták. János érsek ezektől megszorítva vagy más hatás alatt elvállalta ezek védelmét. Erre Jakab a Budán időző Albert császárhoz fellebbezett, bemutatva a bűnösök ellen elkészített iratot. Erről van nekem egy példányom." Mikor Jakab ez ügyben fentjárt Albert királynál, akkor történt a németek legyilkolása, amelyet Thuróczy terjengősen beszél el és a végén hozzáteszi:875

„Ugyanazon napon volt Budán egy Jakab nevű olasz ferencrendi szerzetes testvér, ájtatos, tökéletes vallásos meggyőződésű, akit a magyarok az igehirdetés tudományában nem kevésbé követtek. De ez sem tudta lecsillapítani beszédével a dühöngő magyarok ama zavargását." 873 Wadding: Annales XI. 10. 874 Uo. 875 L. Thurocz: Chronica 233. 230