Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

pécsi egyházmegye, amelyben 664 márkát gyűjtöttek össze. Mivel pedig itt Zalánkemént, Zemlént, Péterváradot a kalocsai egyházmegyéhez számítják, világos, hogy a szerémi főesperesség nem a szerémi püspökséghez tartozott, melynek helységeit sehol sem említik külön, mint más egyházmegyéknél, hanem csak általában mondják:719 „Jegyezd fel, hogy 1338-ban a szerémi püspök fizetett a kői káptalanért 8 márkát, 41 báni dénárt, 40 báni dénárt 1 fertóba számítva." Ebben az évben választották meg szerémi püspökké Веке Pétert,720 aki azelőtt bácsi prépost volt, s mint föntebb láttuk, Károly király kancelláriai titkára és nápolyi útjában kísérője volt. A márkának ebben a gyűjtésben nem mindenütt volt ugyanaz az értéke. A pécsi egyházmegyében 48 garassal volt egyenlő, Budán 56, másutt 60-70 garassal. Maga a garas 4 báni dénárt ért, a báni dénár 5 rendes dénárt, egy rendes dénár megfelel kb. a mi 10 dénárunknak, a pénz kb. a mi 4 forintunknak, de ez az érték, mint láttuk, még abban az időben is váltakozott.721 CCXVI. Wadding szerint722 VI. Kelemen írt „a kalocsai érseknek... augusztus kalendae-jének 16. napján, pápaságának 1. évében".723 Ez azt mutatja, hogy ebbe az évben valaki kalocsai érsek volt. Schmitth ugyanazon 1342. évnél az esztergomi érsekek közt István kalocsai érseket említi. Ezért, mivel II. Lászlót csak 1343-ban választották kalocsai érsekké - amint hamarosan látni fogjuk -, ezt IV. Istvánnak meg kellett előznie. Horváth Mihály összezavarja a két Istvánt és a két Lászlót és II. László után rögtön III. Istvánt teszi, aki nálunk IV. e néven. Érseksége kezdetét 1338-ra helyezi, viszont az oklevelek azt bizonyítják, hogy a kalocsai szék ebben az évben üresedésben volt. Ezt nem különbözteti meg attól az Istvántól, akinek a neve szerepel az 1346. évben egy királyi oklevélen. Mi a leghatározottabb bizonyítékokkal kimutatjuk majd, hogy ezen és az 1338. év közé esik László, tehát nem lehet a kilenc évet az egy Istvánnak juttatni. IV. István sem tüstént László után következett, mert a kalocsai egyház 1338 után üresedésben volt. Kitűnik ez az előbbi, Károly elleni panaszból. Istvánról azonban az bizonyos, hogy 1342. július 17-én, amikor a pápa írt neki, még élt, de 1342. december 19. előtt meghalt, mert Károly oklevelei azt mondják, hogy ekkor a kalocsai szék üresedésben volt.724 719 Pray: Hierarchia II. 380. L. Rationes 416. Itt nincs említés a szerémi püspökről, a pápai tizedet a forrás szerint a kői káptalan fizette. 720 Uo. 386. Péter püspökre l. a 700. jegyzetet. 721 A korszak fizetőeszközeire legújabban l. Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése. In: Századok 124 (1990) 25-93. 722 Wadding: Annales VII. 495. 723 1342. július 17. 724 Jánki László halála és Kaboli László kinevezése között a kalocsai érsekségben hosszú ideig széküresedés volt, jórészt a pápaság és a magyar király közötti ellentétek miatt. Jánki halála után az érsekség javait tartósan világiak szállták meg, a kalocsai kanonokok pedig Hájszentlőrincen Piacenzai Jakabot, I. Károly egykori orvosát, későbbi csanádi (1333-1343), majd zágrábi püspököt (1343-1348) (személyére összefoglalóan l. Almási Tibor: Jakab 2. In: KMTL 299.) posztulálták érsekké, míg a bácsi káptalan Harkácsi István pécsi székesegyházi prépostot (személyére l. a 743. jegyzetet) választotta főpásztorává. István prépost magát választott érseknek tekintette (pápai dokumentumok is így említik), de 1342-ben VI. Kelemen pápa - miután mindkét posztulált, ill. 204