Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
CCIV. XXII. János pápasága alatt Magyarországon az a szokás terjedt el, hogy az üresedésben levő javadalmak első évi jövedelmét összeszedik. Ezt az adónemet annatának nevezték. Ez a keresztények által hajdan a pápának fizetett tizedet helyettesítette, akinek a hívek részéről éppen úgy jár a megfelelő eltartás, mint más lelkipásztoroknak, hozzászámítva még a sok tisztviselőt, akikre a világegyház kormányzásában szüksége van. Mivel pedig Gentilis bíboros már végzett valamiféle beszedést a szentföldi háború költségeinek fedezésére, a még hátralevő összegek valamint az üres javadalmak jövedelmének összegyűjtésére Rufinus de Ciminót küldték Magyarországra, aki régebben tolnai főesperes volt a pécsi egyházmegyében. Ő maga írja:685 „Különleges fölhatalmazást kaptam az esztergomi és kalocsai székvárosokra, egyházmegyékre, érseki tartományokra, hogy a javadalmak első évi jövedelmét, melyet urunk három év tartamra saját kincstára részére zárolt, összegyűjtsem, s hogy megkapjam azt a pénzösszeget, mely boldogult Gentilis úr, a hegyi Szent Mártonról címzett áldozópap bíboros, az apostoli szék egykor e részekre kiküldött követének számadása szerint még jár. Avignonból eltávozva a nevezett Magyarországba léptem 1317. október 22-én, a zágrábi egyházmegyei Zambernél és elhagytam a mondott országot a folyó 1320. év március 12-én. És mivel a nevezett városokban, egyházmegyékben és érseki tartományokban nincsenek tizedfizetésre becsült javadalmak, az első megbízás után, mely az érsekekre, püspökökre és rám vonatkozott a városokban, egyházmegyékben és érseki tartományokban a jövedelmek összegyűjtésére, nevezett urunk új megbízást adott az érsekeknek, püspököknek és nekem, ti. hogy az üresedésben levő javadalmak jövedelmének hat ezüst márkát meghaladó felerészét évenként szedjük be kincstára részére, a másik felét bocsássuk a javadalmazottak rendelkezésére a javadalmak terheinek elviselése végett... Mindenekelőtt tudni kell, hogy az esztergomi érseknek hat tartománybeli püspöke van: a győri, veszprémi, pécsi, egri, váci és nyitrai, a kalocsai érseknek szintén hat: az erdélyi, váradi, csanádi, zágrábi, boxinai [boszniai] és a kui [a kői vagyis szerémi]." Ismeretes, hogy az annaták rendszere most már megváltozott, mert mások nem, csak a püspökök fizetnek a pápai bullák megváltásáért commune serviüum címén. Azon időkben a kalocsai érsekek kétezer forintot szoktak fölajánlani.686 CCV. Nagy ünnepe volt Kalocsának az 1318-ban itt megtartott nemzeti zsinat, melyet az egyház jogainak megsértői ellen tartottak. Részt vettek ezen az érsekek 685 Katona: História eritica VIII. 348. L. Rationes 13-14. 686 XXII. János pápa 1316-ban rendelte el, hogy az egyház központi költségvetéséi az akkor üresedésben lévő, ül. három éven belül megüresedő egyházi javadalmak első évi jövedelmével támogassák meg a helyi egyházak. Az évi jövedelem megállapítása a dézsma alapján történt. A pápa rendelkezését Magyarországon a fent említett Rufino de Civinio (és nem Cimino, miként Katona írja) tolnai főesperes hajtotta végre, aki 1317-1320 között működött hazánkban, s részletes jegyzéket is készített a beszedett adóról, valamint a Gentilis bíboros, magyarországi pápai legátusnak (1307-1311) (személyére összefoglalóan l. Érszegi Géza: Gentilis. In: KMTL 232.) járó, még elmaradt, de általa behajtott ellátási költségekről. Minderre l. Fejérpataky László: Bevezetés. In: Rationes LIII-LV., a jegyzék teljes szövegének kiadását l. uo. 13-38. 192
