Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

jövőben intézendő áthelyezések folytán megürült összes egyházak feletti gondoskodást a saját rendelkezésének és intézkedésének... tartotta fenn... Mivel pedig a langresi egyház már attól kezdve pásztori kormányzás nélkül volt, hogy említett János, boldog emlékezetű elődünk Bernard kalocsai érseket, akkor langresi püspököt... abból a kötelékből, ami őt a vezetése alatt álló langresi egyházhoz fűzte... feloldotta, s őt az akkor üresedésben lévő kalocsai egyházba áthelyezte... majd ezután tisztelendő testvérünk, Henrik konstantinápolyi patriarcha, aki talán nem is tudott az efféle jogfenntartásról és nyilatkozatról... veled, a minorita rend ünnepélyes fogadalmat tett tagjával töltötte be ezt a langresi egyházat, jóllehet csak ténylegesen, te pedig haladéktalanul, amint meghallottad a mi jogfenntartásunkat és nyilatkozatunkat... az apostoli székhez járultál, s ennek a langresi egyháznak a megüresedési ügyét és az ilyenféle, általad arról való gondoskodást a konzisztóriumon előttünk szorgalmasan bemutattad... Kelt... augusztus kalendae-jének 16. napján, az első évben."675 CCII. Mivel XXII. János 1317. augusztus 15-én, pápasága első évében, Lászlót tette meg kalocsai egyház pásztorának és ettől kezdve egészen János haláláig, 1334. december 4-ig az érsekség nem üresedett meg, sőt László nevét még ez után is olvassuk a királyi oklevelekben,676 nem lehet találni olyan időpontot, amelyben XXII. János ama Bernárdot kalocsai érseknek nevezhette volna ki, legföljebb csak azt, ami Demeter megválasztása és László megerősítése közé esett. Abban a levélben, melyben Lászlót a kalocsai egyház élére állította, a pápa semmi említést nem tesz erről a dologról, talán csak azért, mert Bernárdot Károly nem fogadta el, hanem helyette Lászlót ajánlotta. Az biztos, hogy Károly később is visszautasította Lőrinc boszniai püspököt, akit XII. Benedek megerősített és nemcsak hogy egy világi embert tett meg erőszakkal a boszniai püspök javainak kormányzójává, hanem még azt is megakadályozta, hogy egyházmegyéje jogainak védelmére a pápához utazhassák Avignonba.677 Ha valakinek a nehézség megoldásának ilyen módja nem tetszik, nem tudok mást mondani, mint azt, hogy a „kalocsai" névbe hiba csúszott be, amit már Ugrinnál is láttunk. Ilyen névrontásra bukkanunk Dachernél,678

aki bizonyítja, hogy a konstanzi zsinaton részt vett „Miklós a magyarországi Cornica címzetes érseke, és egy másik Miklós, a magyar Terenti püspöke." Mi ezeket a neveket egyáltalán nem ismerjük.679 675 1342. július 17. Katona kritikája helyes, a fenti oklevél a francia egyháztörténet részét képezi. VI. Kelemen pápa (1342-1352) korának dokumentumait l. E. Déprez-G. Mollat: Clément VI (1342-1352). Lettres closes, patentes et curiales intéressant les pays utres que la France. Róma 1960-1961. ЫЬ Katona: História eritica IX. 80., 89., 126. A második helyen idézett, 1336. február 29-én kelt oklevelet l. A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Szerk. Géresi Kálmán. I. Bp. 1882. 117-121. 677 Uo. 90. 678 Koller III. 317. 679 Demeter választott érsek, akit a genealógiai irodalom Vicsadoli előnévvel szerepeltet, 1309-1351 között a kalocsai főszékesegyházi káptalan prépostjaként tevékenykedett. Érsekké választását nem erősítette meg sem V. Kelemen (1305-1314), sem XXII. János pápa (1316-1334), akinek 1317. augusztus 15-én kiadott okleveléből megválasztásának körülményeiről is értesülünk (l. a 681. jegyzetben idézett pápai bullát). Demeter az első a XIV. század azon választott kalocsai érsekei közül, akik végül - a király vagy a Szentszék ellenállása miatt — nem nyertek pápai megerősítését. A legújabb 189