Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

az egész szepességi vámunk, avagy adónk tizedét az érseknek és utódainak juttattuk... Keresztelő Szent János ünnepének vigiliáján, 1289-ben."639 CXCII. A kunok a következő évben gaz módon megölték IV. Lászlót. IV. Miklós pápa, aggódva a magyarországi vallási helyzet miatt, megrója János érseket hallgatásáért és tudtára adja, hogy a lefolyt események megismerése végett János jesi püspököt Magyarországra küldi:640 „Miklós... tisztelendő testvérének... a kalocsai érseknek... Méltán csodálatosnak tűnik előttünk, hogy néhai László magyar király halála után az ország állapotáról és a számos bekövetkezett új eseményről semmit sem hoztál az apostoli szék tudomására. Ezekről maga az apostoli szék különböző és egymástól eltérő híreket szedett össze, mert igen sok ember közléséből eredtek, de e tárgyban még nem jutott tudomására a teljes bizonyosság, főleg, miután a múltban egyes esetekben leveledben közölted az apostoli székkel a súlyos károkat és veszteségeket, melyeket az eretnekek és pogányok a kalocsai egyházmegyének és érseki tartománynak okoztak vérszomjas kegyetlenségükkel. Azonban a nevezett király halála után se hírnökkel, se levél útján eddig még nem jelezted, megszüntek-e az efféle bajok és veszedelmek, vagy újra erőre kaptak, vajon maga az ország a béke és nyugalom áldásaiban bővelkedik-e. Mi pedig az ország és annak állapota fölötti aggodalmunkban már a király életében, de meggyilkolása után is váltogattuk szándékunkat testvéreinkkel együtt, egyszer a kiküldöttünk által történő rendelkezésre gondolva, majd külön követ kijelölésére azokba a részekbe, amint a beszámolók eltérő volta sürgette. De miután az apostoli szék a király elbukása után már sokáig várt és teljes bizonyosság mégsem világlott ki az ország állapotáról és körülményeiről, tisztelendő testvérünket, János jesi püspököt, aki jelen levelünket viszi... küldtük azokra a részekre, hogy a mondottakról alaposan és szorgosan meggyőződve minket tájékoztasson, amint lehetséges, főleg pedig arról, milyen állapotban költözött el a nevezett király, ami a katolikus hitet illeti, vajon az ország a békés nyugalom eredményeinek örülhet-e, nem fenyegeti-e a pogányok betörése és az ország más körülményeiről... Kelt február kalendae-jének 2. napján, pápaságunk 3. évében."641 CXCIII. A ránkmaradt oklevelek alapján bizonyos, hogy János a kalocsai egyházmegye élén állt IV. László utódjának, III. Andrásnak az egész uralkodása alatt is. Neve és tisztsége leírva szerepel, különösen az 1291., 1293., 1296., 1299. és 1300. éveknél, amikor is a „királyi udvari kancellári" címet viseli.642 Résztvett azon a híres összejövetelen is, amelyet András magyar, Vencel cseh király, az osztrák és szász 639 Június 13. 640 Katona: História eritica VI. 1057. L. Potthast 23546. sz.; Theiner: Hungária sacra I. 374. Hasonló levelet kapott Lodomér esztergomi érsek (1279-1298) is. 641 1291. január 31. 642 Katona: História eritica VI. 1076., 1108., 1158., 1199., 1242. L. Reg. Arp. 3804. sz., Fejér: CD Vl/1. 1267., uo. VI/2. 50., uo. 215., Reg. Arp. 4321. sz. 180