Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

évében"620 kiadott oklevelében megerősítette. A következő évben néhány magyar főpappal együtt hasznosan fáradozott annak a békének megszilárdításán, melyet István ifjabb magyar király Ottokár cseh királlyal kötött. Erről a következő okmányt adta ki:621 „Mi István, Isten irgalmából kalocsai érsek, a magyar király udvari kancellárja, Lampert egri püspök stb. tudtul adjuk... hogy a mi urunk, István, Isten kegyelméből Magyarország királya megkeresésére, az ő tetszéséből és akaratából, hogy a hárorús válságok és a vérontás lehetősége megszűnjék, megígérjük és esküszünk, hogy gondoskodunk és mindent megteszünk, ami tőlünk telik, hogy a békére és egységre vonatkozó szerződéseket és megegyezéseket, amelyek egy részről a mi urunk, a magyar király, másrészről Ottokár úr, Csehország jeles királya között létesültek, a mi király urunk figyelembe vegye és szem előtt tartsa, jóhiszeműen, csalárdság és minden rosszindulat nélkül, ha pedig vakmerően megsértette, áthágta összességében vagy különkülön, amit a béke és megegyezés okmányai tartalmaznak, ugyanazon urunk, István király, mint békebontó, tettével a kiközösítést vonja magára, amelyet most király urunk megkeresésére, az ő egyetértésével, tetszésével és akaratából nyilvánosságra hozunk. Kelt az Úr 1267. esztendejében, augusztus kalendae-jének 8. napján."622 CLXXXVIII. Az István és Ottokár között ily nagy kötelékkel szentesített béke Béla király halála után, 1270-ben, mégis megint megbomlott. A kölcsönös csapások után István érsek minden buzgóságát kifejtette, hogy az ellenfelek közt a béke új feltételek alapján megszilárduljon. István király újból alávetette magát az egyházi fenyítőhatalomnak, ha a létrejött békét megsértené:623

„Az esztergomi érsek, aki a mi főpásztorunk és a kalocsai érsek, udvari kancellárunk, valamint ezek szuffraganeusai, illetve báróink akaratából mostantól fogva kiközösítési döntést hirdettek ki, amelybe mi pusztán a tényből következően beleesünk, ha a békét áthágnánk, ami távol legyen tőlünk, nemkülönben ugyanazon érsekek és püspökök egész országunkat vessék egyházi tilalom alá, ki-ki saját egyházmegyéjét, minden eddigi vagy későbbi megbocsátást hirdető oklevél ellenére. Kelt és történt pozsonyi táborunkban, az Úr 1271., uralkodásunknak második esztendejében, július nonae-jének 5. napján."624

István kalocsai érsek tehát, mikor István király atyja halála után egyedül uralkodott, megmaradt kancellárnak. Ezt a címet olvassuk a következő év királyi okleveleiben alant írva:625 „Kelt tisztelendő István atya, kalocsai érsek, udvari főkancellárunk, kedvelt hívünk kezéből az Úr megtestesülésének 1272. évében, július kalendae-jének 15. napján, a 15. indictióban."626 többször találkozhatunk azzal is, hogy a helyi főpapok magukat "kalocsai és bácsi" érseknek nevezik. Minderre további adatokkal l. Györffy: Szávaszentdemeter 342. ; Kristó: Vármegyék 446. 620 December 11. 621 Katona: História eritica VI. 476. L. Fejér: CD IV/3. 423. 622 Július 25. 623 Katona: História eritica VI. 561. L. Reg. Arp. 2094. sz. 624 Július 3. 625 Katona: História eritica VI. 599. L. Reg. Arp. 2213. sz. 626 Június 17. Ill