Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

két király között dúló viszályok lecsillapításán és Bélának fiával, Istvánnal való megbékélésén. Ezt bő okleveles anyag beszéli el, mi egy keveset adunk belőle ízelítőül:601

„Mi István, Isten kegyelméből Magyarország ifjabb királya, Erdély hercege, a kunok ura, mindenkinek tudtul adjuk jelen írásunk erejével, hogy a nemrég Pozsonyban, az Úr 1262. esztendejében... a király, a mi igen kedves atyánk és közöttünk tisztelendő Fülöp atya, Isten kegyelméből esztergomi érsek, kedves atyánk udvari kancellárja, tisztelendő Smaragd atya, kalocsai érsek, a mi udvari kancellárunk, Fülöp váci püspök, kedves hitvesünk kancellárja, János aradi prépost, választott szerémi püspök közvetítésével létrejött béke és egyetértés megtartására, felújítására és megőrzésére... megesküszünk... hogy minket vagy azt, aki a jelen megegyezést és békés rendezést vakmerően áthágja, a nevezett tisztelendő atyák, az esztergomi és kalocsai érsekek... minket és földünket egyházi tilalom, minket és a mieinket kiközösítés alá vethessék, ha ez szükséges... Kelt az Úr 1262. esztendejében." CLXXXII. Az atya és fia között létrejött béke szilárdabbá tételére István azt akarta, hogy azt a pápa is erősítse meg. Erről oklevelet is adott ki:602

„Mi István, Isten kegyelméből a magyarok ifjabb királya... akarjuk, hogy a tisztelendő Fülöp atya, Isten kegyelméből esztergomi érsek, a mi kedves atyánk kancellárja, valamint tisztelendő Smaragd atya, kalocsai érsek, a mi udvari kancellárunk által létrehozott és rendelt levelet Szent Jakab apostol ünnepéig az apostoli szék megerősítse, amiről mi és szeretett atyánk egyképpen gondoskodunk, úgy tudniillik, hogy amely fél a békét meg merné sérteni - ami távol legyen - azt a nevezett tisztelendő atyák egyházi fenyítékkel hajtsák a béke szem előtt tartására... Kelt a Szakoly monostor mellett, a Szent Kereszt megtalálásának napján, az Úr 1263. esztendejében."603

Ezentúl semmi biztos adatot nem találok Smaragd kalocsai érsekről, kivéve a bécsi könyvtár kéziratos verses krónikáját, amely az 1266. évnél a következőképpen említi meggyilkolását:604 „Ezután Magyarhonban gonosztett történik, midőn július hóban Smaragd megöletik, a híres főpap szörnyűn lemészároltatik. A kalocsai egyház, ó jaj, megfosztatik atyjától, s a többit így vészek fenyegetik. A papságnak virága, egyházjog doktora istentelen szolgáknak kezétől lett oda! Sirassa őt az egyház!"605 601 Uo. 360-369. L. Reg. Arp. 1791. sz. Az oklevél 1262. december 5-én kelt Poroszlón. 602 Uo. 370-373. L. Reg. Arp. 1801. 603 Május 3. 604 Katona: História eritica VI. 452. A kútfő az 1268-1273 között ismeretlen szerző tollából született Chronicon Rhytmicum Austriacum, amely még a Katona által idézetteken túl is foglalkozik Smaragd esetével. A továbbiakban a krónikaszerző Szent Pálhoz, a főegyházmegye patrónusához imádkozik, hogy minél előbb adjon új főpásztort Kalocsának (amelyet ő tévesen a bibliai Colossae-val azonosít). L. Gombos 675-676. 605 Rihmer Zoltán fordítása. 171