Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
dolgozatokat is közlő sematizmusok, 1942 után 1975-ben jelent meg az első!), kiveszett a hazai történetírásból a jelentős publikációkat is közreadó paptanár típusa, a kevés egyházi gimnázium számára az állami egyetemeken képzett tanárok általában a diákság nevelésével voltak elfoglalva, s nem a tudomány művelésével. Évtizedekkel később azonban kiderült, hogy (egyelőre) az asztalfiók számára nagyszabású alkotások születtek, s napjainkra már ezeket is kiadták. Az egyháztörténet-írás a világi tudományosságban is a perifériára szorult, egyháztörténelmi tematikájú írások legtöbbször csak „álca" alatt jelenhettek meg a kommunista korszak első évtizedeiben. Az 1950-es években két jelentős hazai történész közölt az érsekség históriájával kapcsolatos dolgozatot: 1952-1953-ban Györffy György (1917-2000), a már akkor alapvető műveket alkotó, Árpád-korral foglalkozó kutató egy nagyszabású tanulmányban a főegyház alapítástörténetét, az érsekek és a pécsi püspökök szerémségi határvitáit, ill. a bácsi érseki cím és érseki székhely megjelenésének problémáját érintette (1. még alább),60 Szabó István (1898-1969) debreceni egyetemi tanár pedig a Mohács előtti évekből közölt kalocsai érsekség-béli tizedjegyzékeket.61 Az 1960-as években jelent meg Györffy György történeti földrajzának első kötete, amely Bács és Bodrog megye összes településének adatait, így az egyházi vonatkozásúakat is tartalmazta a XI. századtól a XIV. század első harmadáig. (Azóta újabb három, szintén a főegyházmegye területén fekvő vármegyéket is feldolgozó kötet került ki a nyomdából).62 1969-ben a magyar egyházszervezés kezdeteiről megjelent tanulmányában ugyanő közölt új gondolatokat az általa az érsekség főpásztorának tekintett Asrik-Anasztáz személyével kapcsolatban,63 majd 1977-ben kiadott nagyszabású István királyéletrajzában is részletesen foglalkozott a kalocsai egyház kialakulásának vitás kérdéseivel (bővebben 1. alább).64 Az 1975-ben, íjjas József érseksége (1969-1987) alatt hosszú évtizedek után először, ekkor már magyar nyelven megjelenő főegyházmegyei papi név- és címtárban Ipolyi László (1914-1998) teológiai tanár, későbbi kalocsai éneklőkanonok adott egy rövid összefoglalót a kalocsai főegyház történetéről, ill. ennek egy rövidebb változatát is közölte az 1984. évi országos sematizmusban.65 Folytak (olykor kalandos elképzeléseket is napvilágra engedő) történeti kutatások az 1920. évi trianoni békével Jugoszláviához csatolt egyházmegyerészben, a bácskai apostoli kormányzóságban is, amely 1968-ban önálló szabadkai (suboticai) püspökséggé alakult.66 60 A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. In: A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történelmi Osztályának Közleményei 2 (1952) 325-362., 3 (1953) 69-104. 61 Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 86. Bp. 1954. 62 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I—IV. Bp. 1963-1998. 63 A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján. In: A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei 18 (1969) 199-225. 64 István király és műve. Bp. 1977., különösen 178., 182-193., 186., 327. 65 A kalocsai érsekség története. In: A kalocsai főegyházmegye schematizmusa 1975. Kalocsa 1975. 13-34.; Kalocsai Főegyházmegye. In: Magyar Katolikus Almanach 1984. Szerk. Turányi László. Bp. 1984. 745-750. 66 L. pl. Matiäa Zvekanovió: Nova et vetera de ecclesia Baciensi-Suboticana. In: Schematismus primus Dioecesis Suboticanae ad a. D. 1968... Suboticae 1968. 15-34. XIII
