Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

alsóbbat, továbbá eléggé méltatlan és helytelen, hogy a nagyobb alá legyen vetve a kisebbnek és a fiúnak hatalma legyen szülője fölött, nem kis mértékben csodálkozunk és izgat bennünket, hogy miután te a Cuher [Kő] monostort, egyházmegyédben székesegyházzá emelted azzal, hogy tisztelendő testvérünket... a szerémi püspököt azon egyház címére megfelelően püspökké szentelted... a szerémi főesperes olyan meggondolatlan vakmerőségre ragadtatta magát, hogy azon püspök és egyháza fölött joghatóságot akart gyakorolni. Ezért ugyanazon püspök alázatosan kérte tőlünk, hogy mivel a főesperes fölötte és egyháza fölött joghatóságot gyakorol, ő maga saját egyházában sehogy sem létezhet mint püspök, kegyeskedjünk róla ez ügyben üdvösen gondoskodni. Mi atyai érzelemmel együtt érzünk a püspökkel és egyházmegyéjével, összes jogaikkal és tartozékaikkal együtt teljes egészében kivesszük a főesperes joghatósága alól, és meghagyjuk, hogy nevünkben szigorúan igyekezz meggátolni az előbb nevezett főesperest, hogy továbbra is joghatóságot merészeljen gyakorolni azok felett. Megfelelően gondoskodj arról, hogyha emiatt a szerémi főesperesség jogai sérelmet szenvednek, megfelelő ellenszolgáltatást nyerjen a te egyházmegyédben, ahol lehetségesnek látod, más jogainak sérelme nélkül. Az ellenszegülőket egyházi megrovással, kizárva a fellebbezés lehetőségét fékezd meg. Kelt Reateben, április kalendae-jének 13. napján, pápaságunk 5. évében."506

Ezt a levelet később áthelyezték Gergely dekretálisai közé, ahol viszont a monostort Cheumak, a főesperességet pedig firmiuminak, azaz mindkét helyen rosszul írják. Az 1229-es évszám, a szerémi püspökség első alapítási éve, sem helyesen szerepel az elején, ami következtethető a „pápaságunk 5. évében" megjelölésből, a fölszentelés 1227. március 28-án ment végbe, tehát az ötödik év nem 1229-ben, hanem 1232-ben kezdődött.507

Bár ennek a levélnek az alapján föl lehetne hozni, hogy a szerémi püspök az innenső Szerémségben meglehetős szűkre szabott határokat bírt, de a pápai gyűjtésből, mely egy évszázaddal később ment végbe, aligha következtethető, hogy a túlsó Szerémségben semmi joghatósága nem volt, mivel 100 év leforgása alatt ez a jog elveszhetett, vagy annyi változás miatt csökkenhetett. Az a mód, amellyel 30 évvel később Olivért a szerémi egyház kötelékéből fölmentették 1262-ben, igazolni látszik azt, hogy nem segéd-, hanem megyéspüspök volt.508 506 1232. március 20. 507 XI, 33, 16. L. Friedberg 202. oszlop. 508 A szerémi püspökséget 1229-ben alapította, s jórészt dotálta is IX. Gergely pápa jóváhagyásával Ugrin érsek, székhelyének a kői (bánmonostorai) monostort (l. a 144. jegyzetet) jelölve ki. Az új egyházmegye részben a Magyarország déli területein élő ortodox szlávok és görögök katolikus hitre térítésének szándékával, részben a szávaszentdemeteri görög monostort magának megszerezni kívánó pécsi püspökség igényeinek elhárítására jött létre. Kőben székeskáptalan is létesült, de az itteni főpapoknak a kalocsai főegyházmegye területén gyakorolt püspöki joghatósága állandó vita tárgya volt a kalocsai érsek alárendeltjével, a szerémi főesperessel. Az bizonyos, hogy a püspökség fennhatósága döntően a Szávától délre fekvő, ún. túlsó Szerémségre (Ulterior Sirmia) terjedt ki. A tatárjárást követően, 1247-ben a Szávaszentdemeter (l. a 31. jegyzetet) mellett fekvő Száva-szigeten, Szerémvárott új püspöki székhelyet és káptalant alakítottak ki (az ott álló ősi bazilika védőszentjének, Irenaeus vértanú püspöknek a nevéből ered a püspökség és káptalan "szenternyei " megnevezése). A püspökség alapvetően térítő jellege okozta, hogy a középkor folyamán számos alkalommal alakult ki 152