Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

23. UGRIN 1219-től CXLVIII. ^0 grin, másoknál Hugrin, Hugurin, Hugulin, Hugolin, Ugulin, Ugolin, Ugerin, Huquerin, Huguerik, Hugenil, Hugneuill, András király társa volt a jeruzsálemi hadjáratban463 és kancellárja, ezen a címen olvasható királyi oklevelek záradékában 1217-ben.464

A következő évben pedig - a hónap bizonytalan - András király az ő keze által adott ki oklevelet a Babonicoknak, még Bertold kalocsai érsek feltüntetésével az oklevélben, de 1219-ben465

Ugrin már a kalocsai érsek címével jelenik meg András adománylevelében, mellyel bizonyos erdélyi földeket az esztergomi egyháznak juttat. Megtartotta azonban kancellári tisztségét.466

Rómába utazott, ahol maga a pápa szentelte föl s a következő levélben megengedte neki az érseki palást viselését, mivel királyi egyházakat kellett felkeresnie:467 „Honorius... kedvelt fiainak, valamennyi királyi egyház főpapjának a kalocsai egyházmegye és egyháztartomány területén... Mivel a Magyarországon létesített királyi egyházak anyagiakban a királynak, lelkiekben az apostoli széknek vannak közvetlenül alárendelve, a magunk részéről gondoskodtunk arról, hogy tisztelendő testvérünknek, Hugolin kalocsai érseknek, akit különleges szeretetünk karjaival ölelünk, azokon a helyeken megadják a tiszteletet. Mivel tehát az érsek jelenlétünkben előadta, hogy tizedet szed néhány királyi egyházban a kalocsai egyházmegye és tartomány területén és ezek népeinek, tisztéből eredően, neki kell Isten igéjét hirdetni, az érsek kérésére különleges kegyből személyének megengedtük, hogy, mikor a kalocsai egyházmegye és egyháztartomány királyi egyházaiba betér, a szokásos napokon érseki palástot és más érseki jelvényeket viselhessen. Melynek érdekében jelen soraink tekintélyével meghagyjuk nektek, miszerint a legkevésbbé merészeljétek az érseket akadályozni ezen engedmény szabad gyakorlásában. Kelt Reateben, június idusának 3. napján, pápaságunk 3. évében".468 tevékenységét főként főpapi tisztsége világi hatalmának kiteljesítése, valamint székhelyének Udinébe való áthelyezése fémjelzik. Az 1240-es években, a tatár fenyegetés kapcsán megkísérelt segítségei nyújtani unokaöccsének, IV. Béla királynak (1235-1270). Családja utolsó férfitagjaként 1251-ben halt meg. Személyére és magyarországi tevékenységére még l. Kristó: Magyarország története 1280-1283., Udvardy: Kalocsai érsekek 104-116.; Koszta László: Berthold. In: KMTL 99.; aquileiai működésére l. 11. Schmidinger: Patriarch und Landesherr. (Die weltliche Herrschaft der Patriarchen von Aquileja bis zum Ende der Staufer). Publikationen des österreichischen Kulturinstituts in Rom. 1. Abteilung. Abhandlungen I. Graz-Köln 1954. von. részeit. 463 //. András 1217-1218-ban járt a Szentföldön. 464 Katona: História eritica V. 244., 250., 263., 280., 282., 286. L. Reg. Arp. 315., 317-319., 322-326., 328-339., 341. sz. 465 Uo. 299. L. uo. 354. sz. 466 Uo. 320. L. uo. 352-353. sz. 467 Uo. 322. L. Potthast 6082. sz.; Theiner: Hungária sacra 1. 21. 468 1219. június 11. 141