Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
felfogását:405 „Ince a kalocsai érseknek... Bizalmasan közölted velünk, miszerint van egy püspökség a Beleknese fiak földjén, amelyet, minthogy semmiféle érsekséghez nem tartozik, az apostoli szék iránti odaadásra akarsz visszavezetni és a kalocsai egyház joghatósága alá rendelni, föltéve, ha neked ebbe beleegyezésünket adjuk. Mi pedig, amennyire Isten szerint tehetjük, kívánságodat helyeseljük és jelen soraink tekintélyével megengedjük, hogy, ha az előzmények megfelelnek az igazságnak, azt a püspökséget a római egyház hűségére visszavezesd és a kalocsai egyház főhatalma alá rendeld. Éberen figyelj azonban arra, hogy az a püspökség a konstantinápolyi egyház alá tartozik-e, mert a konstantinápolyi egyház nemrég tért vissza az apostoli székkel való egységre, nem akarjuk tehát jogától megfosztani. Kelt Rómában... május nonae-jének 5. napján, pápaságunk 8. évében."406 Hol volt Beleknese fiainak földje és ez a görög püspökség, bizonytalan. Mivel azonban a „knéz" szláv nyelven fejedelmet jelent, úgy látszik, ez a fejedelemség a szerb Belo-tól vette nevét, aki rokonságban volt a mi királyainkkal. Tehát ennek a Belónak az utódai alapították Szerbiában ezt a püspökséget, nem messze a Szávától. Mivel pedig a kalocsai érsekség e korban a Száváig terjedt, János érsek a pápától kérte, hogy ezt a püspökséget a római egyházzal való megbékélés reményében saját joghatósága alá rendelhesse. Az óvatos pápa ezt azonban csak úgy engedte meg, ha ez a püspökség nem tartozik a konstantinápolyi pátriárka alá. Akkoriban Morosini Tamás volt ez, aki, mikor a latinok elfoglalták Konstantinápolyt, a római egyházzal való egyesülésen munkálkodott.407 Mit tett a kalocsai érsek e nyilatkozat után, annak sehol nem maradt emléke az utókor számára. CXXXIV. Ezt a kalocsai érseket II. András király nem kedvelte annyira, mint Imre. Következtethetjük ezt abból, hogy először őt ajánlotta ugyan az esztergomi érsekségre, de azután mégis Kalán pécsi püspököt, amit III. Ince leveléből tudunk:408 „Ince... kedvelt fiának, a jeles férfiúnak, Andrásnak, Magyarország urának... Az, aki a szíveket vizsgálja, és a titkokat ismeri, tudja, hogy lángoló hévvel törekszünk a te megbecsülésedre és gyarapodásodra, abban a biztos reményben, hogy te, elődeid nyomaiba lépve, a szent és sérthetetlen római egyházat, a te anyádat, készséges alázattal kívánod tisztelni. Annak ellenére tehát, hogy az ország kormányának átvétele után, apostoli székünkhöz küldött első leveledben, testvéri pecséted alatt, azt kérted tőlünk, hogy tisztelendő testvérünket, J. kalocsai érseket az esztergomi érsekségre helyezzük át, azután meg egy másik levélben, saját aláírásoddal alázatosan arra kértél bennünket, hogy tisztelendő testvérünk, K. pécsi püspöknek ugyanazon érsekségre való emelését kegyeskedjünk megengedni. Mikor erről testvéreinkkel szorgosan tanácskoztunk, úgy találtuk, hogy az a kérés, a nálunk előterjesztett fellebbezések után, a tartománybeli 405 Katona: História eritica IV. 767. L. Potthast 2484. sz.; Theiner: Monumenta Slavorum I. 40. Beleknese fiai földjének lokalizálása máig bizonytalan. 406 1205. május 3. 407 Morosini Tamás volt a császárváros első latin pátriárkája (1204-1211) annak a keresztesek általi elfoglalása után. 408 Katona: História eritica IV. 770. L. Potthast 2550. sz.; Fejér: CD II. 461. Kalán 1186-1216 között volt pécsi püspök. Személyére l. Makk Ferenc: Kalán. In: KMTL 312-313. 123
