Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

figyelmeztetett is rá a »Szicíliai egyház ősi jogáról« című könyv tudós szerzője. Az elrontott írás nyomait szerencsésen kutatva, a tudós Florens úgy gondolta - helyesen -hogy a »poleminói« vagy »kölni« szavak helyébe »kalocsai« szót kell tenni: így ezt az egész dekretálist igen súlyos érvek alapján a magyaroknak ítélte oda." LXXXV. Hogy ez a javítás megállja helyét, ki kellett volna mutatni, hogy a kalocsai egyház már 1102-ben érsekség volt. Az okmányokban azonban még ezen év után is kalocsai püspökökkel, és nem érsekekkel találkozunk. De hogy Paschalis pápa ezt a levelet valamelyik olyan érsekhez intézte, aki akkor a magyar király fennhatósága alatt állott, a következő szavakkal indokolja:282

„Vajon mondták a magyar fejedelemnek: és te megtérve erősítsd meg testvéreidet?" Ez volt az oka annak, hogy egyesek kijavították a „palermói érseknek" címet, amelyet ez a dekretálisokban szereplő levél visel. Én viszont azt tartom, hogy a „palermói" szó helyett „spalatói" szót kell írni, de nem „kalocsai" szót, mert akkor ez nem volt érsekség. Kálmán ugyanis Spalato elfoglalása után nem engedhette meg, hogy a spalatói, másképp salonai érsekek letegyék a pápának azt az esküt, melyet az érseki méltóság legfőbb jelvényének, a palliumnak az átvétele előtt szoktak tenni. Ez ellenkezett volna a magyar királyok jogaival. Hiszen II. Szilveszter ezeknek a későbbi egyházak fölött főkegyúri és apostoli követi jogot engedélyezett a következő ünnepélyes szavakkal:283 „Országod egyházait, akár meglévők, akár leendők, elrendezni és szervezni, a mi és utódaink nevében, apostoli tekintélyünkkel hasonlóképpen engedélyeztük." Ennek alapján Kálmán az apostoli követség eme jogát az egyházak szervezésében Horvátországra és Dalmáciára is ki akarta terjeszteni, mert ezeket akkor már alávetette magának, és nem engedte meg, hogy Crescentius spalatói érsek azt cselekedje, amit az esztergomi érsekek sohasem tettek meg. Kollár tehát ezt a vitát hibásan hozza kapcsolatba Ugolin kalocsai püspökkel, akinek sem az érseki cím, sem a pallium nem járt. 6.1. PÁL LXXXVI. ^^golin után Pray Pált teszi meg kalocsai püspöknek, akit sem Horváth Mihály, sem mások eddig nem szerepeltettek az egyházmegye főpásztorainak sorában. Bizonyítékul azt a levelet hozza föl, mely a zobori apátság javára készült. Ebben említve vannak: 282 Katona: História eritica III. 154. L. DHA 344-346. A kalocsai érseknek szóló, a palliummal járó hűségesküről értekező pápai levelet napjaink kutatása 1104-1106 közé keltezi, s általában elfogadja annak a magyar történet - s nevezetesen a kalocsai érsekség históriájának -forrásai közé tartozását. Vannak azonban képviselői azon nézetnek is, miszerint a levél egy lengyel (Poloniensis) főpaphoz, s nem a kalocsai (Colocensis) érsekhez szólt. Tehát Katona akkor bizonyosan téved, amikor a salonai (spalatói) érseket tekinti az episztola címzettjének. Ugolinra még l. Udvardy: Kalocsai érsekek 46-51. 283 Az itt idézett ún. Szilveszter-bulla XVII. századi hamisítvány, miként azt Karácsonyi János a XX. század elején minden kétséget kizáróan kimutatta. A kérdésre összefoglalóan l. DHA 22-24. 92