Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
mondják.262 Thuróczy érseknek nevezi, mikor leírja, hogy Géza a karácsonyt Szekszárdon ünnepelte:263 „Dezső érsek ünnepélyes misét mondott és ragyogó beszédével megszelídítette a király lelkét és a béke javára hajlította." Mivel azonban Géza 1075. évi levelében is, meg Szent László 1093. évi oklevelében is csak kalocsai püspöknek nevezi, azt kell mondanunk, hogy Thuróczy korának szokása szerint beszélt, mert a kalocsai érsekség akkor már létezett. LXXIX. Péter ispán oklevelében, mellyel a százdi apátságot alapította, említést tesz „Dersfi érsek"-röl.264 Pray szerint265 e névben „Dezső" lappang, de az „érsek" az tévedés. Mivel azonban nem oly biztos, hogy a Dersfi névben Dezső lappang, a tévedésen töprenghetünk. Az 1075. és 1093. évi oklevelekben Dezső nem érsek, hanem püspök megnevezéssel szerepel. Jogos kételyünk támadhat tehát, vajon nem Dersfit kelle vennünk Dezső kalocsai érsek helyett, vagy ellenkezőleg annak az esztergomi érseknek, aki Nehémias előtt volt? Én azt tartom, hogy Dersfi nem azonos a kalocsai Dezsővel, hanem a két esztergomi érsek: Benedek és Nehémias közé kell beiktatnunk azért, mert Dersfi a székhely megjelölése nélkül csak érseknek van feltüntetve, érsekség pedig abban az időben Magyarországon csak egy volt. Továbbá, mivel Péter ispán ugyanazon levélben kérte a király és a hercegek beleegyezését, úgy látszik abban az időben béke volt köztük. De ezt csakhamar megzavarta a sváb Vid, aki Dezsőnek, a béke legfőbb szerzőjének egyházi joghatósága alatt állt, mint Bács megye ispánja. Ezt Thuróczy ismételten megerősíti:266 „Vid ispán a bácsi katonákkal megtámadta őket." Vagy:267 „Vid ispánt és a bácsiakat a csehek az első tusakor szánalmasan leverték." így bűnhődött vakmerőségéért ez a háborús gyújtogató, mert magával rántotta ebbe a romlásba a bácsiakat. LXXX. A király és a hercegek közt kiújult ellentétek eredetét Thuróczy arra az időre teszi, mikor azok hadat viseltek a görögök és a belgrádi bolgárok ellen. Ennek a háborúnak adalékaiból könnyen össze lehet állítani, hogy ama szerémi terület, melyről Kinnamos azt állítja,268 hogy „a magyarok kevéssel Alexios Komnénos uralkodása előtt foglalták el", már akkor magyar fennhatóság alatt volt. Thuróczy szerint269 erre a 262 Katona: História eritica II. 368. A garamszentbenedeki oklevél (1075) tanúnévsora szerint „Neemia archiepiscopo Strigoniensi existente, Desiderio autem Colocensi, aliisque episcopis... episcopatus suos féliciter gubernantibus... " (l. DHA 218.). E megfogalmazás - Katona véleményével ellentétben -Dezsőt érsekként szerepelteti. Az oklevelet az eredeti alapítólevél interpolált másolatának tekinti a diplomatikai kutatás. 263 Krónika II. rész 55. fejezet. L. Thurocz: Chronica 113. 264 Katona: História eritica II. 222. L. DHA 185. A százdi oklevelet 1067 körűiről való interpolált diplomának tekintik. A tanúnévsort, ahol „archiepiscopus Dersy" (s nem „Dersfi", miként Katonánál szerepel) feltűnik, az eredeti oklevél részeként értékelik. 265 Pray: Hierarchia II. 4. 266 Krónika II. rész 50. fejezet. L. Thurocz: Chronica 100. 267 Uo. 52. fejezet. L. uo. 108. 268 5. könyv. L. Moravcsik 225. A híradás 107l-re vonatkozik. 269 Krónika 50. fejezet. L. Thurocz: Chronica 100. 88
