Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A kerületi árszabás a nők esetében a pénzbeli összeget rögzítette, a pénz egy része helyett adható ruhaneműket már a tanács ülésén állapították meg. A béresek között 4 fokozatot alakítottak ki, közülük az elsőt hívták öreg béresnek. Nem minden gazda fogadott több bérest, a többség kettőt alkalmazott, de olyan is volt, aki csak egyet. Nem minden béres cserélt évenként gazdát, egy-egy gazda több évig alkalmazta ugyanazt a személyt. Félegyházán 1762-ben 86 gazda fogadott új bérest, 86-an 121 főt, közülük is 37-en csak öreg, második vagy harmadik bérest. 215 A béresek évi munkabére készpénzből, állat- és ruha­juttatásból, teleltetésből és vetésből tevődött össze. Az 1770-es évek után a bérből elmaradt a ruhanemű, és emelkedett a pénzbeli juttatás. A bérek összege alig változott az idők során, a mutatkozó változás a marhateleltetésnél volt, esetenként többet, máskor semmit nem vállalt a gazda. Béresek bére: 216 Öreg béres, „ki a gazda személyét viseli" 25 Rft, 3 véka őszi, 3 véka tavaszi vetés, 4 marha teleltetés. Második béres, „aki hasonló ember", 20 Rft, 3 véka őszi, 3 véka tavaszi vetés és 2 marha teleltetés. Harmadik béres, "aki jó kaszás", 20 Rft, más semmi. Negyedik béres, „ha már jó gyűjtő gyerek", 8 Rft, (15 évesnek 12 Rft) és heti 3 kenyér, egész ruha, szűr, kankó, süveg, 2 pár fehér ruha és bocskor. Visszatérő fenyítése a béreseknek, hogy ha a megszabott bérért elszegődni nem akarnak azonnal árestomba (börtönbe) tétetnek, „mert magokat le tenni és az szolgálatbúi ki állani áttallyába valaki csak szolgálatra való megnem enged­tetik." 217 Félegyházán, akinek 4 jármos ökre és 3 kocsis lova nem volt, a béres­séget fel nem hagyhatta: de ha mégsem akart elszegődni, elsőként 25 pálca bünte­tést kapott, azután „az Helységbül is ki menni kénteleníttetik, lakosnak átallyában meg nem szenvedtetik, hapedig Gazda az illyen embernek zsellérséget ád, s házá­hoz fogadgya, elmúlhatattlanúl 3 Ft-ra büntettetik". 218 Azokra is vonatkozott ez, akik az előző évben álltak ki a bérességből. Külön munkáscsoportot képeztek a faragók, házrakók és nádazók. Az ő bérük a kaszásokéhoz igazodott, de annál 1/3 résszel magasabb volt. A birtoktalanok, különösen a commoransok közül kerültek ki az állatok őrzé­sét és az ehhez kapcsolódó teendőket ellátó pásztorok. Rangsor szerint a követke­zők tartoztak ide: gulyás, szilaj ménes csikósa, kezes ménes csikósa, ökör csor­dás, tehén csordás, nyájjuhász, fejősjuhász, esztendős kanász, csürhés kanász és a hozzájuk tartozó bojtárok, segítők. Bérüket Szt. Györgytől Szt. Lőrincig kapták. 215 BKML. Kf. lt. No. 11 Caps. 1 Fase. 6 No.3. 216 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 8., 28.p. , 63.p., Prot. Pol. 5., 145.p., Prot. Pol. 4. 114.p. 217 BKML. Kf. It. Prot. Pol. 5., 145.p. 218 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 4., 114.p. 80

Next

/
Thumbnails
Contents